Kerékgyártó Éva, Kórósi Kálmánné-A tanulás tanítása, tanulása

Kerékgyártó Éva - Kórósi Kálmánné
Szokásrendszerek, tanulási technikák kialakítása, fejlesztése az 1-4. osztályban

Valamennyi általános iskola alsó tagozatán tanuló gyermeknek, különös tekintettel a hátrányos helyzetű vagy tanulási problémákkal küszködő egy-egy tanulónak, mikrocsoportnak fejlesztésére. (erdei iskolában, táborban, napköziben, iskolaotthonban, tanulószobán vagy szakköri keretek között.) Megvalósításában számítunk a tanítók gyermekismeretére, kreativitására. Összeállításunkkal elsősorban ötletet kívánunk adni.

Kiadó: Komárom-Eszterg. M-i Önkorm. Pedag.
Nyelv: MAGYAR

Letölthető

Surján-Frint A hangképzés zavarai

Sajnos képet nem tudok feltenni róla.

Letölthető

GYERMEKVÉDELEM

Homoki Andrea szociológus előadásának anyaga /2006.március 13

letölthető

Köszönet a feltöltőnek!

Az Óvónők kincsestára Módszertani kézikönyv Cd melléklete.

Dióhéjvitorlás

A dióhéjat megtisztítjuk a belső hártyáktól, és egy kevés gyurmát nyomunk bele. Nem az alján nyomjuk szét, hanem hurkaformára sodorjuk, és a dió hossztengelyébe helyezzük olyan magasan, hogy körülbelül a dió pereméig érjen. Feladata az, hogy ebbe szúrjuk majd az árbocokat, így minél magasabb, annál inkább megfelel a célnak.
Sablon alapján a gyerekek kivágják a vitorlákat: egy négyszögle*test és egy háromszögletűt. Persze ki-ki eldönti, ő milyet szeretne, de ha elmeséljük, hogy melyiknek mi a funkciója, mindjárt érthe*tő, miért éppen ez a két forma szerepel: a négyszögletű vitorla a hátszelet fogja fel, míg a háromszögletű az oldalszél hasznosítá*sára való.
A vitorlát minden gyermek maga díszítheti: lehet rajta vasmacska, az óvodai jele, bármi, amit választ. A vitorlák lehetnek színesek is, kiválóan „felélhetjük" a kivágó papírformák diribdarabjait. A sab*lonokon alul és felül lyukak vannak, ezek az árbocrúd helyei, a két lyuk közé rajzoljanak, színezzenek a gyerekek.
Amikor kész a vitorla, a két fogpiszkálót átszúrjuk a papíron, és máris kész az árboc. Ha nem fogpiszkálót használunk, akkor több az előkészítő munkánk: minden hurkapálcát az egyik végén ki kell hegyezni. A hegyes felét vezetjük a kilyukasztott papírba, majd bökjük a gyurmába. Érdemes egy hegyes ollóval előre kiszúrni a papírt (ezt kényelmesen megtehetjük, míg a csoport tagjai a raj*zolással vannak elfoglalva).
Ezek után a gyurmahurkába beszúrjuk az árbocokat, és már csak a hajó karakterét megadó orrárboc behelyezése van hátra. Ezt a hajó elején, ferdén vezetjük be a gyurmába.
Utolsó momentumként a kötélzet felerősítése a feladat. Ezt jó, ha a gyerekek párban csinálják: az egyik fogja a dióhajót, hogy ne inog*jon, mozogjon, a másik köti, tekeri a fonalat. Utána cserélnek. Ilyenkor derül ki, ki tudja már profin hurkolni a cipőfűzőt, mert az árbocra is tanácsos hurkolva helyezni a cérnát.
A kis hajó valóban tud úszni – ha nem pakoljuk meg túlzottan gyurmával –, kitűnően ring a vízen, és ha óvatosan fújjuk, halad is. Ha nagyon bizonytalan, az árbocok állításával növelhetjük a stabilitását, illetve a gyurma mennyiségének módosításával is.

időrend képgyűjtemény

Köszönet a feltöltőnek nagyon szép gyűjtemény!

megtekinthető

Tudáshozó 1

Letölthető

Tehetséggondozás

Tehetséggondozás

Ilyen és ehhez hasonló feladatok vannak benne,pontozással és javítókulccsal.

A betűhalmazokból tavaszi virágok nevei rakhatók össze. A virágokban mindig van egy felesleges betű. Ezekből újabb tavaszi virág neve állítható össze. Írd le, melyik!

Az erdőben több cserje is kibontja furcsa virágát kora tavasszal. Melyek ezek? Írd el a nevüket!

Letölthető

Egyensúlymérések

1. Feladat: Állás lábujjon zárt lábakkal, csukott szemmel, mélytartásban.
Ezt a helyzetet 30 másodpercig kellett megtartaniuk úgy, hogy nem léphettek ki, nem tehették le a sarkukat.
Pontozás:
2 pont – ha helyesen végrehajtotta a feladatot
1 pont – ha 15 mp-ig képes volt megtartani a testhelyzetet
0 pont – ha nem tudta végrehajtani a feladatot
Ez a feladat volt az egyik legnehezebb, a 45 felmért gyermekből 1 kislány tudta kivitelezni a terhelést követően.

2. Feladat: Állás lábujjon zárt lábakkal, nyitott szemmel, mélytartásban.
Ennek a feladatnak is 30 mp-nél volt a teljesítettsége, nem léphettek ki, nem tehették le a sarkukat.
Könnyítést jelentett a vizuális kontroll, mert fixálni tudtak egy pontra és ez segítette az egyensúly megtartását.
Pontozás:
2 pont – ha helyesen végrehajtotta a feladatot
1 pont – ha 15 mp-ig képes volt megtartani a testhelyzetet
0 pont – ha nem tudta végrehajtani a feladatot

3. Feladat: Zártállás, hátrahajtott fejjel, nyitott szemmel, mélytartásban.
Helyesen végrehajtott, ha 30 mp-ig megtartották a testhelyzetet, nem léptek ki, és nem emelték meg a fejüket.
A hátrahajtott fej a kisagy szabályozó szerepét csökkenti, ezáltal nehezebb az egyensúlyt megtartani.
Általában nem okozott gondot a feladat végrehajtása.
Pontozás:
2 pont – ha helyesen végrehajtotta a feladatot
1 pont – ha 15 mp-ig képes volt megtartani a testhelyzetet
0 pont – ha nem tudta végrehajtani a feladatot

4. Feladat: Zártállás, hátrahajtott fejjel, nyitott szemmel, mélytartásban, 7-8 cm vastagságú szivacson.
Az előzővel megegyező a feladat, az alátámasztási felület minőségének változtatásával.
Pontozás:
2 pont – ha helyesen végrehajtotta a feladatot
1 pont – ha 15 mp-ig képes volt megtartani a testhelyzetet
0 pont – ha nem tudta végrehajtani a feladatot

5. Feladat: Guggolás lábujjon, karok mélytartásban, a törzs egyenes, fej a törzs folytatása.
A feladat időtartama 30 mp, nem tehették le a kezüket és a sarkukat.
Pontozás:
2 pont – ha helyesen végrehajtotta a feladatot
1 pont – ha 15 mp-ig képes volt megtartani a testhelyzetet
0 pont – ha nem tudta végrehajtani a feladatot

6.-7. Feladat: Egy lábon állás (felváltva), karok a mellkas előtt összefonva.
Ezt a helyzetet jobb és bal lábon is 30-30 mp-ig kellett megtartaniuk úgy, hogy nem tehették le a felemelt lábukat.
Előfordult, hogy elkezdtek ugrálni egy lábon az egyensúly visszanyerése miatt – ez sem volt elfogadható.
Pontozás:
2 pont – ha helyesen végrehajtotta a feladatot
1 pont – ha 15 mp-ig képes volt megtartani a testhelyzetet
0 pont – ha nem tudta végrehajtani a feladatot

8. Feladat: Járás felfordított 2 m-es svédpad áthidalóján, karok mélytartásban.
Pontozás:
2 pont – ha megbillenés és leesés nélkül hajtotta végre a feladatot
1 pont – ha megbillenéssel, de leesés nélkül hajtotta végre a feladatot
0 pont – ha leesett

9. Feladat: Járás felfordított 2 m-es svédpad áthidalóján, karok a test előtt összekulcsolva.
Pontozás:
2 pont – ha megbillenés és leesés nélkül hajtotta végre a feladatot
1 pont – ha megbillenéssel, de leesés nélkül hajtotta végre a feladatot
0 pont – ha leesett

10. Feladat: Kombinált statikus és dinamikus egyensúlyvizsgálat a Bass-féle próba alapján (Nádori, 1984). 1
A pálya vonalán, illetve a feladat végrehajtásának szabályain változtattam az óvodás korosztály életkori sajátosságainak megfelelően.
Egy ugróiskolához hasonló pályát ragasztottam fel a csoportszobában, mely 11 körből állt. Az első mező a rajt helye, a többi pedig egymáshoz viszonyítva 60, 90 ill. 120 fokos szögekben, egymástól 22 cm-re szimmetrikus pályarajzot adva helyezkedtek el. A körök átmérője 22 cm volt.
A feladatot először páros lábbal végeztük el. Helyes volt a végrehajtás, ha a kör határait nem lépték át, a talajt nem érintették kézzel, az origótól nem fordultak el az oldalirányú ugrásoknál sem és a talajtól való elrugaszkodás – talajfogás is páros lábbal történt. Minden mezőben kb. 2-3 mp-et kellett tartózkodni.
A feladat végrehajtása közben az elkövetett hibákat számoltam (0-10.). Két kísérlet közül a jobbik eredményt vettem figyelembe.


11. Feladat: Kombinált statikus és dinamikus egyensúlyvizsgálat a Bass- féle próba alapján (Nádori, 1984).
A feladat végrehajtása egy lábon végigszökdelve. A gyerekek a domináns lábat használhatták.
Hiba volt, ha letették a felemelt lábat, ha átlépték a kör határait, ha letették a kezüket, az origótól elfordultak.
A pontozás az előző feladattal megegyezően történt.

12. Feladat: Egy lábon a svédpad merevítő gerendáján, hosszanti irányban állva, egyensúlyozás 30 mp-ig. 5
Választható lábbal hajtották végre a próbát. A leesések számát számoltam 30 mp alatt. Az volt a legügyesebb aki, a legkevesebbszer esett le.
Pontozás:
Pont: 7 6 5 4 3 2 1 0
Leesések száma:0-1 2 3 4 5 6 7-8 9-

Fejlesztő feladatok-5-7 éves gyermekeknek

Büchler Julia pszichológus
Nagy Zsuzsa gyógypedagógus összeálításával

Letöltés

Feladatlapok a figyelem fejlesztéséhez

Köszönet a feltöltőnek érte.




Letöltés

Nyelvi játékok

Köszönet érte a készítőnek.

SZEMINÁRIUMI MUNKA
TANTÁRGY:
NYELVI JÁTÉKOK
TÉMA:
JÁTÉK A BESZÉDHANGOKKAL, SZAVAKKAL
Carolione 
Szabadka, 2009.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ 3
1. Szólánc 4
2. Állatlánc 4
3. Ábécé-játék 5
4. Szólista 6
5. Szavak gyűjtése 6
6. Kettős szólánc 7
7. Betűkapcsolatok gyűjtése 8
8. Szólánc másképpen 9
9. Szótaglánc 10
10. Szókígyó 10
11. Szókígyó másképp 11
12. Szókirakó vagy betűpuzzle 12
13. Szólépcső 13
ZÁRÓRÉSZ 14
SZAKIRODALOM-JEGYZÉK 14


BEVEZETŐ
Minden kisgyermek számára fontos meghatározó élmény az iskolakezdés. Egyesek alig várják, hogy megtanuljanak írni, olvasni és számolni, mások viszont szívesebben maradnának az óvadában, a játékok és a felhőtlen időtöltés világában. Ők azok, akik nem akarnak iskolába menni, mert attól félnek, amint átlépik az iskola küszöbét többé már nem lehetnek „igazán gyerekek“, a játékot felváltja majd a tanulás, a szigor és kötelességek. Ennek nem kell (nem szabad) így lennie. Bár a tanterv adott a tanító számára, annak megvalósítása és az iskolai hangulat megteremtése tőle függ.
Nagyon fontos, hogy a pedagógus tisztában legyen az iskolába érkező kisgyermekek képességeivel és igényeivel. Az iskolaérettség függ a gyermekek testi, szellemi, szociális és emocionális képességeitől, azonban nem elhanyagolható tény, hogy a 6-7 éves gyermek mindezt a tudást közösségben játékok során sajátította el. Ezt a foyamatot hiba lenne az iskolakezdéssel hirtelen megszakítani, éppen ezért a játéknak kiemelkedő szerepe kell, hogy legyen az iskolai tanításban is.
A tanítási órákon alkalmazott játékok illetve a játékos tanulás segít abban, hogy a kisgyermekeknél az iskolában és a tanuláshoz szükséges képességeket játékosan fejleszteni tudjuk. Ugyanis a tanulóknak képesnek kell lenniük huzamosabb ideig egy dologra koncentrálni, új dolgokat megtanulni, megjegyezni, feladatokat megoldani és mind e mellett még a közösségbe is be kell illeszkedniük. Meg kell tanulniuk másokhoz közeledni, új barátokra lelni és a kudarcokkal sikeresen megbírkózni. A játékos tanulás segít abban, hogy a szórakozás, az öröm és a tudás kerüljön előtérbe a sikerorientáltság és rivalizálás helyett. A gyermekek örömmel vesznek részt a játékos foglalkozásokban, melyek során észrevétlenül új barátokra és ismeretekre tehetnek szert.
A játékok előnye, hogy fejlesztik a koncentrálóképességet és a logikus gondolkodást, a gyermekek megszokják a szabályok betartását, csiszolják nyelvi kifejezőképességüket, megtanulják a számokat, betűket és más fontos ismereteket sajátítanak el. A játékkal sikerülhet megtapasztalni a tanulás okozta örömet és felkelteni az új dolgok iránti érdeklődést. Egyidejűleg erősíteni lehet az önértékelést, az önállóságot és az önbizalmat.
Az iskolába kerülő gyermek számára megterhelő 45 percen keresztül egyhelyben ülni és figyelni a pedagógusra. Ezért, különösen 1. és 2. osztályban kívánatos az óra menetébe beilleszteni valamilyen játékos feladatot, ami jobb hangulatot teremt, megmozgatja a gyerekeket fizikailag és szellemileg illetve felkelti az érdeklődésüket. A játékok motivációs értéke óriási, éppen ezért minden tanítónak és tanárnak ismernie és alkalmaznia kell a különböző didaktikai-, nyelvi-, matematikai-, szabály- és szerepjátékokat, hogy érdekesebbé és hatásosabbá tehesse a tanítási órákat akkor is, amikor a gyermekek figyelme lankad.
Az alábbiakban a nyelvi játékok egy csoportjával foglalkozom (játék a beszédhangokkal és szavakkal). Munkám során igyekeztem minél több és érdekesebb játékot összegyűjteni, melyeket az aktuális tanítási egységtől függetlenül is játszhatunk.
1. Szólánc
Játékleírás:
Az egyik játékos vagy a játékvezető (pedagógus) mond egy szót. Ennek a szónak az utólsó betűjével kell hogy kezdődjön a következő szó. A szavak így láncot alkotnak. Minden szót csak egyszer lehet mondani így célszerű, ha a játékvezető lejegyzi az elhangzott szavakat. Ha valamelyik játékos nem tud újabb szót mondani, akkor zálogot ad vagy kiesik a játékból.
Példa:
autó – óriás – sál – lila – ananász – szitakötő – őz – Zita...
Játékosok száma:
A játékot tetszőleges számú játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
6 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
A játéknak számos változata létezik. Ezek közül legtöbbet az alábbiakban külön játékként részletezek.
Hatás:
Figyelemfejlesztő játék. Jól alkalmazható a tanítási órákon, ha a gyerekek koncentrációja, figyelme lankad. Szellemileg élénkítő hatású és jó szórakozási lehetőség is egyben.
Első osztályban a hang- és betűtanulás során ajánlott játszani. A gyerekek egészen biztosan élvezni fogják.
2. Állatlánc
Játékleírás:
A kezdő játékos mond egy állatnevet. A következő játékosnak olyan állatot kell találni, amlyiknek a neve az előző állat utolsó betűjével kezdődik. Minél gyorsabban mondják a következő nevet, annál izgalmasabb és vidámabb a játék.
Példa:
majom – mókus – sün – nappali pávaszem – medve – elefánt – tigris...
Játékosok száma:
A játékot tetszőleges számú játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
6 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
A játék állatok helyett más fogalmakkal is játszható, például nevekkel, foglalkozásokkal, növényekkel, stb. Egyértelműen az a legegyszerűbb, ha szabadon lehet szavakat mondani (egyszerű szólánc), ezért a kisebb gyermekekkel érdemes az alapjátékot gyakorolni, nehogy gyorsan elveszítsék kedvüket a játék iránt.
Nagyobb gyermekeknél új, nyelvtani tananyaghoz köthető szabályokat is kitalálhatunk. pl. szófajok szerinti lánc alkotása.
pl.: melléknevek: szép – precíz – zagyva – alattomos – sárga – alapos – sánta,...
Hatás:
Figyelem és koncentrációs készséget fejlesztő játék. Fontos szerepe van a szabálykövetés elsajátításban és betartásában, ami mint tudjuk az iskolai nevelés része.
3. Ábécé-játék
Játékleírás:
Ezt a játékot olyan gyerekek játszhatják, akik már ismerik az ábécét. Aki a játékot kezdi A betűvel kezdődő szót mond, a következő Á betűvel kezdődőt, a harmadik B betűvel kezdődőt és így tovább az ábécé szerint. Aki rossz szót mond kiesik a játékból.
Példa:
asztal – állat – baba – cica – csiga – darázs...
Játékosok száma:
A játékot kettő vagy több játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
7 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
A játék érdekesebb, ha labdával játszák, így a láncalkotás sorrendjét a labda útja határozza meg. Minden gyerek figyelmét leköti, hiszen sohasem tudni előre kinek dobják a labdát.
Szintén nehezíthető a játék, ha csak meghatározott csoportba tartozó szavakat mondhatnak a gyerekek pl. neveket, tárgyakat, növényeket, stb.
Hatás:
Első osztályban, de a későbbiekben is kiválóan alkalmazható. Az ábécé megtanulását segíti illetve a gyakorlást érdekesebbé teszi. Figyelem és koncentrációs képességeket fejlesztő játék. A gyerekek a játék során megtanulnak egymásra figyelni és a sikerorientáltság helyett az öröm és szórakozás áll előtérben.
4. Szólista
Játékleírás:
A gyerekek közösen megfigyelnek egy képeskönyvet vagy egy plakátot. A feladat az, hogy meghatározott számú tárgyat kell találni, amelyek neve egy bizonyos betűvel kezdődik. Ha többen játszák, lehet versenyezni is.
Kellékek:
Képeskönyv, plakát vagy valamilyen nagyobb méretű színes kép.
Példa:
asztal – akvárium – aranyhal – alga – ablak – ajtó...
Játékosok száma:
Tetszőleges számú gyerek játszhatja. Ha az iskolában játszuk, érdemes minél több gyereket (lehetőleg az egész osztályt) bevonni a játékba és 3-4 fős csoportokat kialakítani.
Kor:
6-7 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
Az írni tudó gyermekek akár fel is írhatják a képen megtalált tárgyak nevét.
Egyénieg is játszható, az unatkozó gyermek kiváló időtöltése lehet utazás, várakozás, stb. során.
Kitűnően alkalmazható a játék az iskolai oktatásban a hang- és betűtanulás során.
Hatás:
Csoportok kialakításával fejleszthető a csapatszellem és a közös munka során a közösségbe tartozás érzését erősíthetjük a gyerekeknél. Figyeljünk oda a heterogén csoportok kialakítására, nehogy a dominánsabb tanulók elnyomják a többieket. Nem szabad megengedni, hogy valamelyik játékos is perifériára szoruljon.
Ezzel a játkkal fejleszthető a lényegre koncentrálás képessége, a figyelem és a szabálykövetés.
5. Szavak gyűjtése
Játékleírás:
Az egyik játékost kiszámolással vagy mondókával kiválasztják, ő kezdi a játékot. Mond egy szót ami ugyanazzal a betűvel kezdődik, mint a keresztneve. Akinek a labdát dobja, folytatja a játékot. A játékot lehet versenyszerűen is játszani. Aki nem tud újabb szót mondani az zálogot ad vagy kiesik a játékból.
Kellékek:
Labda vagy babzsák, esetleg más játékszer, amit dobálni lehet.
Példa:
Krisztina – kakas, Bence – bab, Andrea – ajtó, Tímea – tó, Tamás – teve...
Játékosok száma:
A játékot kettő vagy több játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
6-7 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
Kitűnő ismerkedési, kapcsolatteremtő játék lehet, ha a gyerekek nem ismerik egymást. Ebben az esetben úgy kell játszani, hogy minden játékos elismétli annak a keresztnevét és a hozzá tartozó szót, aki neki dobja labdát. Csak ezután mondja a saját nevét és a válaszott szót a megfelelő kezdőbetűvel.
pl.: Kati – kert – Viktor – viziló, Viktor – viziló – Helga – haj, Helga –haj – Zsófi – zsiráf, Zsófi – zsiráf – Dani – dob,...
Érdekesebb, ha a játékot úgy játszuk, hogy a megfelelő kezdőbetűvel csak tulajdonságokat lehet mondani. Ezek lehetnek külső és belső tulajdonságok is.
pl.: Éva – érdekes, Anna – akaratos, Jutka – játékos, Balázs – bátor, Móni – magas,...
Idősebb gyerekeknél lehet úgy is játszani, hogy a labdát annak kell dobni, aki az ábécé szerinti névsorban utána következik. Aki a névsorban az utolsó az az elsőnek dobja a labdát.
Hatás:
A játéknak és a különböző változatoknak komplex hatása van. Erősíti az egymásra figyelés képességét és a memóriát, valamint kitűnő ismerkedési, kapcsolatteremtő játék.
6. Kettős szólánc
Játékleírás:
Az egyik játékos vagy a játékvezető (pedagógus) mond egy szót. Ennek a szónak az utólsó betűje kétszer kell hogy szerepeljen a következő szóban. Minden szót csak egyszer lehet mondani így célszerű, ha a játékvezető vagy maguk a játékosok lejegyzik az elhangzott szavakat. Ha valamelyik játékos nem tud újabb szót mondani, akkor zálogot ad vagy kiesik a játékból.
Példa:
virág – faggat – tétel – illem – mama – ananász – hosszú...
Játékosok száma:
A játékot kettő vagy több játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
8-9 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
Különböző szabályokat lehet kitalálni, melyekkel érdekesebbé tehető a játék. Az alapjátékban mindegy milyen betűvel kezdődik a következő szó, de lehet úgy is játszani, mint a hagyományos szóláncot. Ebben az esetben az előző szó utolsó betűjével kell hogy kezdődjön a következő szó.
pl.: lakat – tata – anya – ananász – sziszeg – gége – elefánt,...
Ha a játékot túl nehéznek találjuk segítségképp az a játékos aki nem tud új szót mondani használhatja a Magyar Értelmező Kéziszótárt. Amennyiben olyan szót talál, ami kevésbé ismert, felolvassa a hozzá tartozó magyarázatot.
Hatás:
A helyesírási szabályok tudatosítására és gyakorlására alkalmas játék, főleg akkor, ha a játékosok egyenként leírják az elhangzott szavakat. Szókincset fejlesztő hatása is lehet, amennyiben szótárt használunk új szavak keresésére. Komoly figyelmet és kreativitást igénylő játék. A gondolkodást, szellemi képességeket fejleszti.
7. Betűkapcsolatok gyűjtése
Játékleírás:
A játékvezető (pedagógus) kitalál egy két- vagy hárombetűs betűkapcsolatot. Ennek kell szerepelnie a játékosok által kitalált szavakban. Kiváló játék egyéni vagy csoportos foglakozásra. Az összegyűjtött szavakat a játékvezető ellenőrzi és felírja a táblára.
Példa:
„rf“ : karfiol, férfi, mérföld, hárfa,...
Játékosok száma:
A játékot kettő vagy több játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
9 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
A játékot nagyobb gyerekekkel úgy is játszhatjuk, hogy előre megmondjuk az adott betűkapcsolat a szóban hol szerepeljen.
pl.: „ara“ – a szó elején: arany, arat, Aral-tó, arab, Arad, aranyos, ...
A megoldásokat szóban vagy írásban gyűjthetjük.
Hatás:
A játék leginkább a gondolkodást és a szellemi képességeket fejleszti. Közösségteremtő hatása is lehet, ha a gyerekek csapatokat alkotva versenyeznek ki tud több szót találni az adott szabályokat figyelembe véve. A helyesírási szabályok tudatosítására is alkalmas. A pedagógus mindig ellenőrizze, hogy a gyerekek helyesen írták-e az összegyűjtött szavakat.
8. Szólánc másképpen
Játékleírás:
A játékvezető (pedagógus) mond egy szót és továbbadja a labdát a következő játékosnak, aki elismétli a szót és hozzátesz egy másikat. A következő játékosnak már mind a két szót el kell ismételnie, és egyet hozzátennie. Addig játszuk, amíg valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: Ki figyelt, ki tudná tovább folytatni?
Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy nem sorban dobjuk a labdát.
Kellékek:
Labda vagy babzsák, esetleg más játékszer, amit dobálni lehet.
Példa:
kaktusz, kaktusz – asztal, kaktusz – asztal – cica, kaktusz – asztal – cica – füzet, ...
Játékosok száma:
A játékot tetszőleges számú játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
7-8 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
A játék jól kombinálható az eredeti szólánc-játékkal, azaz a szavak logikailag úgy kapcsolódhatnak egymáshoz, hogy amelyik betűre végződik az előző szó, azzal kell kezdődnie a következőnek.
Hatás:
Emlékezet és figyelemfejlesztő játék. Kítűnő szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget biztosít a gyerekeknek, e mellett viszont észrevétlenül fejleszti memóriát.
Játék közben a gyerekek figyelnek egymásra, nincs rivalizálás, verseny közöttük viszont mindenki azon izgul, hogy vajon a másik képes lesz-e folytatni a láncot. Ez által a koncentrációt is nagyszerűen fejlesztő játék. Az alsó osztályos tanulóknak kiváló szórákozási lehetőséget biztosít.
9. Szótaglánc
Játékleírás:
Az egyik játékos vagy a játékvezető (pedagógus) mond egy szót. Ennek a szónak az utólsó szótagjával kell hogy kezdődjön a következő szó. A szavak így láncot alkotnak. Minden szót csak egyszer lehet mondani így célszerű, ha a játékvezető lejegyzi az elhangzott szavakat. Ha valamelyik játékos nem tud újabb szót mondani, akkor zálogot ad vagy kiesik a játékból.
Példa:
ceruza – zavar – varjú – Júlia – ajtó – Tóbiás – ásvány - ...
Játékosok száma:
A játékot tetszőleges számú játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
7-8 éves kortól ajánlott játszani.
Ötletek, változatok:
Ha a játék túl nehéznek bizonyul, lehet könnyítéseket alkalmazni. Például, ha nem vesszük figyelembe a rövid és hosszú magánhangzókat illetve a LY és a J közti különbséget.
Azok a gyerekek, akiknek nem jut eszébe új szó, használhatnak szótárt segítségként.
Hatás:
Az iskolában a szótagolás és szavak elválasztásának tanításánál igen jól alkalmazható nyevi játék. A figyelem és a koncentrációs képesség javítására alkalmas.
10. Szókígyó
Játékleírás:
Tulajdonképpen a hagyományos szólánc írott változata. A játékvezető (pedagógus) vagy az egyik játékos felír egy lapra vagy a táblára egy szót. Ennek a szónak az utolsó betűjével kell, hogy kezdődjön a következő szó. A felírt szavakat kötőjellel választjuk el egymástól.
Kellékek:
Az íráshoz papír vagy tábla, ceruza vagy kréta, esetleg színesceruza használható.
Példa:
konyha – ajtó – óriás – sátor – robot – tenger – répa -...
Játékosok száma:
A játékot tetszőleges számú játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
7 éves kortól ajánlott játszani, amikor a gyerekek már tudnak írni.

Ötletek, változatok:
A szavak között lévő kötőjelet elhagyhatjuk, így igazi szókígyót kapunk. A felírt szavak első, illetve egyben utolsó betűjét csak egyszer írjuk ki és pirossal megvastagítjuk, hogy lássuk hol ér véget az előző szó és hol kezdődik az új.
pl.: konyhajtóriásátorobotengerépa...
Érdekesebb, ha a táblára nem egyenesen, hanem „kígyó alakban”, hullámos vonalat ábrázolva írjuk fel a szavakat.
Hatás:
Írás- és olvasási készség fejlesztésére alkalmas játék. A gyerekeknek érdekes, szórakoztató időtöltést biztosít. Az első osztályos, éppen írni tanuló gyerekek számára kitűnő tanulási és gyakorlási lehetőséget biztosít.
11. Szókígyó másképp
Játékleírás:
A játék célja az, hogy egy hosszú szókígyót hozzunk létre főnevekből úgy, hogy minden szó az előtte álló összetett szó második tagjával egy újabb értelmes összetett szót alkosson. A játékot kezdő gyermek kirak egy tetszőleges, összetett szóból álló főnevet. A következő játékosnak olyan szót kell találnia, amely az előző összetett szó második (utolsó) tagjával együtt értelmes szót alkot. Így folytatjuk a kígyót egészen addig, amíg tudjuk. Milyen hosszú lesz a kígyó? Érdemes a szókígyót felírni a táblára, hogy minden gyerek jól lássa.
Kellékek:
Az íráshoz papír vagy tábla, ceruza vagy kréta.
Példa:
háztető – tetőtér – térkép – képkeret – keretforma – formatervező - ...
Játékosok száma:
A játékot tetszőleges számú játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
8 éves kortól ajánlott játszani, amikor a gyerekek már tudnak írni és szókincsük is megfelelő.
Ötletek, változatok:
A játék gondosan elkészített, sok variációt tartalmazó betű- és szókártyákkal is játszható.
Hatás:
A iskolai oktatásban a logikus gondolkodás fejlesztésére illetve az egybe- és különírás szabályainak gyakorlására kiválóan alkalmas. A gyerekektől figyelmet, koncentrációt és kreativitást követelő játék.
12. Szókirakó vagy betűpuzzle
Játékleírás:
A játékvezető (pedagógus) jól látható helyre betűkártyákból kirak egy tetszőleges szót. A játékosok feladata, hogy az adott szó betűiből új szavakat alkossanak. Az új szavak kirakhatók betűkártyákból illetve felírhatók a táblára (füzetbe). A játékvezető az előre meghatározott játékidő letelte után ellenőrzi a szavak helyességét.
Kellékek:
Az íráshoz papír vagy tábla, ceruza vagy kréta, betűkártyák
Példa:
SZÓKIRAKÓ: szó, rak, kór, rizs, kóró, róka,...
Játékosok száma:
A játékot tetszőleges számú játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb. Ha az ikolában játszuk érdemes a gyerekekt 3-4 fős csapatokra osztani a versenyzés szempontjából.
Kor:
7-8 éves kortól ajánlott játszani, amikor a gyerekek már tudnak írni és szókincsük is megfelelő.
Ötletek, változatok:
A játéknak sok változata létezik, de különböző szabályokat akár mi magunk is kitalálhatunk. Ha a gyerekeket versenyeztetjük, akkor annyi pontot kapnak ahány betűből állnak a helyesen felírt szavak. A szavak helyességét mindig ellenőrizzük!
Megbeszélés kérdése, hogy lehet-e ragozott szavakat használni (azokért több pont jár), illetve, hogy az alapszóban előforduló betűket az új szavakban hányszor lehet felhasználni.
Hatás:
Akkor érdemes ezt a játékot játszani, ha a gyerekek már sok szót ismernek és az egyes szavakat le is tudják írni. A játék által fejlődik a gyerekek helyesírási és olvasási készsége és nyelvi jártasságuk is javul. Ha egy-egy lehetséges szót megmagyarázunk a játékosok szókincse és tudásanyaga is bővül.
Koncentrációs képességet és figyelmet igénylő játék. Az iskolában kiválóan alkalmazható.
13. Szólépcső
Játékleírás:
Az egyik játékos (tanuló) felír a táblára egy szót. A következő játékosnak olyan szót kell találni, ami az előző szó utolsó betűjével kezdődik. Ezt kell az előző szóhoz kapcsolódóan felülről lefelé haladva a lapra vagy a táblára írni. Egymás után minden kisgyermek keres egy új szót, és váltakozva egyszer vízszintesen, egyszer pedig függőlegesen illeszti hozzá az előzőhöz. Így az ismert szavakból álló lépcső keletkezik.
Kellékek:
Az íráshoz papír vagy tábla, ceruza vagy kréta. Érdemes négyzethálós táblát vagy füzetet használni.
Példa:
szakács




Játékosok száma:
A játékot tetszőleges számú játékos játszhatja. Minél többen játszák, annál érdekesebb.
Kor:
7 éves kortól ajánlott játszani, amikor a gyerekek már tudnak írni.
Ötletek, változatok:
A játék egyszerű változata a Szórács, mely akár külön játéknak is tekinthető. Menete hasonló a fent leírt Szólépcsőhöz, de a gyermekek eldönthetik, hogy az előző szónak melyik betűjével kezdődjön az új szó. Itt már valóban érdemes négyzethálós füzetet vagy táblát használni. Az új szavakat ugyancsak egyszer vízszintesen, egyszer függőlegesen írják fel.
pl.: labda


Hatás:
Játék közben a gyerekek elmélyítik és ismétlik a helyes írásmódot. Az irányok megtanulására kitűnően alkalmaz.
ZÁRÓRÉSZ
A nyelvi játékok közé rengeteg játék sorolható. Bár nem lehet minden esetben egyértelmű csoportokat alkotni és elkülöníteni a játékokat egymástól, igyekeztem olyan variációkat bemutatni, melyekben a beszédhangokkal, betűkkel illetve szavakkal történik valami furfangosság.
A játékokat mindenki szereti, ezért bátran ajánlom minden gyereknek és felnőttnek, hogy próbálja ki őket, mert egész biztosan nem okoznak csalódást. Sok esetben egy-egy játék nem is olyan egyszerű, mint azt gondolnánk. Minden játéknak csak akkor van értelme, ha játszák, akár egyénileg, párosan vagy csoportos munkaformában. A fent említett játékok közül szinte mindegyik alkalmas az iskolai oktatásba történő beépítésre, felhasználásra illetve csapatversenyek kialakítására. A szórakozás, vidámság és jókedv garantált.
A játéköteleteket különböző könyvekből, gyermekkori, iskolás emlékeimből és az internetről merítettem. A játékok alapszabályait saját szavaimmal, meglátásaimmal, ötleteimmel bővítettem pedagógiai és pszichológiai ismereteimre támaszkodva. Mind e mellett munkám során igyekeztem minden egyes játék ismertetésénél a következő jellemzőket felsorolni: játékleírás, kellékek, példa, kor (milyen korosztálynak ajánlott), ötletek, változatok, hatás.
Természetesen a munkám és a felsorolt játékok listája nem teljes, hiszen mindig születnek új és új játékok illetve variációk.
SZAKIRODALOM-JEGYZÉK
* Johanna, Friedl (2002): Az iskolai siker titka–a játék – Az iskolára és a sikeres tanulásra felkészítő játékok, Deák és Társa Kiadó, Debrecen
* Juhászné Gáspár Dorottya – Anyanyelvi feladatok, játékok (http://fejlesztok.hu/segedletek/foglalkozasi-segedletek/101-anyanyelvi-feladatok-jatekok.html)

Testséma-fejlesztő feladatlap-gyűjtemény

Ez volnék én?

Testséma-fejlesztő feladatlap-gyűjtemény



letöltés

letöltés

Fejlesztő feladatok 5-7 éves korú gyerekek számára

Fejlesztő feladatok 5-7 éves korú gyerekek számára



letöltés

Tanulási zavarok terápiája

Tanulási zavarok terápiája

Tanulási zavarok terápiája

A Gyarmathy Éva által kidolgozott fejlesztő anyag a Porkolábné-féle programmal rokon, viszont annyiban különbözik, hogy a pszichomotórium célzott fejlesztése mellett az ingerfelvétel és feldolgozás szintjén is nyújt fejlesztési lehetőséget. A terápia során alkalmazott játékok és gyakorlatok a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztésére szolgálnak.
Ez a fejlesztési program nem kifejezetten prevenciós célú, hanem már a kisiskolában meglevő diszlexia korrigálására is felhasználható terápia.
A fejlesztő anyag jellemzője, hogy nem ad konkrét tervet a foglalkozásokra, hanem szempontokat kínál és gyakorlati anyagot nyújt.
A tanulási zavarok szindrómát különböző eredetű és igen változatos tünetegyüttes jellemzi, amelyhez a környezeti tényezők és hatások sokfélesége szintén társul. Ezért a pedagógus csak a helyi igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodva, megfelelő ismeretek és anyagok birtokában képesek hatékony fejlesztést végezni.

A fejlesztő foglalkozások kialakítása:
Amikor tervet készítünk a fejlesztő foglalkozásokra, nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk. Szervezhetünk egyéni vagy csoportos (4-5 gyermek) foglalkozásokat. Az egyéni foglalkozásokat sokkal célzottabban választhatjuk ki a megfelelő játékokat, mint amikor 4 – 5 gyerekre tervezünk.
A fejlesztés során egy másik nagyon fontos dolog, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni az eredményes fejlesztés érdekében az, hogy a szülők együttműködjenek a terapeutával. Ebben az esetben megfelelő játékokat javasolhatunk otthonra és így megsokszorosítva a gyakorlási időt.
Nagyon fontos, hogy a foglalkozások hangulata legyen játékos, kreatív és gyakorló jellegű. A foglalkozásoknak legyen egy bevezető és egy lezáró szakasza, mert ez strukturálja, és egyfajta biztonságot nyújt. Továbbá nagyon fontos a rendszeresség a foglalkozások időpontja és helye tekintetében (ugyanazon a napon, ugyanabban az órában és ugyanott találkozzunk a gyerekkel). A foglalkozások 30 – 45 percesek és lehetőleg nyugodt, ingerszegény környezetben folyjon a foglalkozás. Nagyon fontos, hogy minden foglalkozás után írjuk le megfigyeléseinket, gondolatainkat, érzéseinket a fontosabb csoporttörténésekről.

A fejlesztő anyag jellemzői és felépítése:
Fontos tudnunk, hogy a fejlesztésben vannak kiemelt területek, amelyek fejlesztése több funkciót is betölt. Ezek a nagymozgások, a testséma és a tapintás. Éppen ezért a fejlesztés akkor a leghatékonyabb, ha pontosan tudjuk minden egyes gyereknél, hogy mit kell fejlesztenünk és mivel. A fejlesztő foglalkozásokhoz ki tudjuk válogatni a legmegfelelőbb gyakorlatokat, szem előtt tartva olyan fontos tényezőket is, mint hely és eszközlehetőségek, valamint a saját érdeklődésünk.
A fejlesztő programot 5 – 10 éves gyerekekkel végezhetjük, óvodai és napközis foglalkozások keretében egyaránt. A gyakorlatok kiegészíthetőek, újabb változatokat lehet kitalálni, új játékokat lehet kitalálni. Éppen ezért dolgozatomban részletesebben próbálom minden fejleszthető területen a gyakorlatokat kiegészíteni.
A Gyarmathy Éva által kialakított fejlesztő anyag sorbarendezéses, analitikus megközelítést kívánó feladatsort is tartalmaz. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy az írás, olvasás, számolás elsősorban egymás utáni, lépésről lépésre történő foglalkozást kíván, míg a tanulás zavarokkal küszködő gyermek legnagyobb részére inkább a globális információkezelés jellemző, egyszerre jelen levő ingerekkel tudnak jól teljesíteni.
Egy másik fontos változás az anyagban, hogy a játékokat, gyakorlatokat különböző feladatlapok egészítik ki. A papír – ceruza fejlesztés az életkor előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap, de ez nem jelenti azt, hogy a mozgásos, aktív tevékenységre építő gyakorlatok hátterébe szorulnak. A feladatlapok akkor hatékonyak, ha azokat a képességeket, amelyeket játékos, mozgásos tevékenységekben már megfelelő szintre tudunk hozni, a gyermek két dimenzióban, papíron is gyakorolhatja.
Nagyon fontos, hogy a foglalkozások során minél többet beszéltessük a gyereket, és mi is igyekezzünk minél többször verbálisan gazdagítani a gyakorlatokat. A verbális szövegeket mozgással színezzük, a mozgást verbális anyaggal, beszéddel gazdagítsuk.
A Meixner Ildikó által kidolgozott terápia a Gyarmati Éva által kidolgozott terápiától abban különbözik, hogy a fejlesztési területek kissé eltérnek. A fejlesztési területek a következők:
A beszéd fejlesztése, szókincsfejlesztés, térbeli tájékozódás fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése, és az olvasástanítás során a módszerük a szintetikus olvasástanítási módszer.

I. GYAKORLATOK ÉS JÁTÉKOK
1. TESTSÉMA
A környezetben való tájékozódáshoz az első kiinduló pont a saját testünk. A testünkről való információkat már csecsemőkortól kezdődően fokozatosan sajátítjuk el, fedezzük fel. Amennyiben ez a folyamat gátolt, akadályba ütközik, komoly zavart szenvedhet a mozgáskoordináció és az észlelés. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a gyerekeknek tudatosítsuk testrészeiket, élményeket szerezzenek testükkel kapcsolatosan.
Gyakorlatok:
Tájékozódás a testen
• a gyerekeknek különböző utasításokat adunk. Az egyik fejlesztő játék, hogy a gyerekek különböző tárgyakat visznek egy megadott helyre valamelyik testrészük segítségével. Pl: kézháton, vállon, fejen tárgyakat szállítsanak - könyvet, füzetet, törülközőt, labdát - az utolsó padra.
• egy másik játék lehet a „létrán lépegetés”. Egy lefektetett létra fokai között maj fokain mennek előre, hátra, kettesével lépve, futva, valamit cipelve vagy egyensúlyozva.
• ugyancsak egy jól alkalmazható játék a „Fácska, vándorolj!”. A játék során karikákra van szükségünk, amit a padlóra helyezünk. A játék lényege, hogy eggyel kevesebb karika van, és minden gyerek egy karikába be kell álljon. Az akinek nem jutott karika, az útnak indítja a fákat a mondatocskával (Fácska vándorolj!) és azt is mondja hogyan kell menni (guggolva, bal lábon, keresztezett lábbal). Közben ő is elindul és szerez magának helyet.
• „Tárgyátadás” – kis tárgyakat vállukkal, kezükkel, lábujjakkal próbálják egymásnak adogatni. Csoportosan is lehet láncban az egyik helyről a másikra juttatni dolgokat. Ehhez a megfelelő tárgyak: kendő, babzsák, botocskák.

2. EGYENSÚLY
A fejlesztés célja a test egyensúlyának fenntartása, a ritmikus képek megértésének és kifejezésének képessége adja az alapot a haladó perceptuó – motoros gyakorlatokhoz.
Gyakorlatok:
Három szint szerint vannak a feladatok, kezdő, középhaladó és haladó szint szerint.
a. Kezdő szint:
• Lábujjhegyen járás: előre és hátrafele szalad, lábujjhegyen áll és közben tízig számol.
• Egy lábon állás: egy lábon állva, keze oldalsó középtartásban van, és ötig számol. Majd a másik lábán áll és fokozatosan hosszabbítja az állási időt.
• egyensúly játékok: „Cél a torony!”, „Tedd rá a csúcsot!”. Rakjanak egymásra építő kockákat, dámaköveket. Építsenek kártyavárat.
b. Középhaladó szint:
• Egyensúly staféta: a fejükön levő könyvel sétálnak vagy esetleg valamilyen zenére mozognak.
• Egyensúly gerenda: sétáljon kettő – négyhez arányban alátámasztott egyensúly gerendán és ha lehetséges változó ritmusú dobütésre és zenére mozogjon.
• Ugródeszka: ugráljanak ugródeszkán vagy ugrószőnyegen. Ugrókötelezés.
• Egyensúly deszka: álljunk tízig számolva szélesen alátámasztott egyensúly deszkán és később fokozatosan csökkentsük az alátámasztás méretét.
c. Haladó szint:
• Egyensúly magas gerendán: a földtől kb. 1 méter magasságban helyben járás. A gyerek előre és hátra járkál.
• Megfordított távcső: a gyerek egy megfordított helyzetű távcsövet tart a szeme előtt és egy vonalon vagy járó deszkán kell végigmenjen.
• Egyszerű kerékpár: a gyereknek már megtaníthatjuk az egyszerű kerékpár használatát, és az elején segítsük megtartani az egyensúlyt.
Játékok:
• „Erdei séta”- a földre egy utat rajzolunk és ez lesz az út, melléje tehetünk virágokat, papírfákat, gombát, amit a gyerek séta közben összeszedhet. Az útra akadályokat is rakhatunk, amelyet a gyerek át kell ugorjon.
• „Krumplifutás”- a gyerekek egy adott helyre kell eljussanak, de kezükben egy kanál van és abban krumpli. A lényeg, hogy a gyerekek ne ejtsék ki a krumplit a kanálból. Akadályokat is lehet tenni.
Ezeket a gyakorlatokat különböző ritmusú zenével lehet társítani ami a ritmusérzéküket is fejleszti.

3. TÉRI ORIENTÁCIÓ:
A térorientációs gyakorlatoknál a gyerekeknek önmagukat kel a külső környezetben elhelyezniük. Mivel sok tanulási és feladat megoldási helyzet megkívánja az irányokban való eligazodást, ezért ezeknek a gyakorlatoknak a végzése különösen fontos. A tanítást a saját testen való tájékozódással kezdjük, folytatódik a tárgyak viszonyával, konkrét helyzetekkel.
a. Tájékozódás a testen:
• Kéz és láb azonosítása: a gyerek jobb kezére és lábára piros szalagot teszünk és játszunk. Pl. „A vezér azt mondja, hogy érintsed a jobb kezeddel a padlót.”, „Rázd meg a bal lábadat”.
• Egyéb testrészek: tanítsuk meg melyik a jobb és bal fül, kéz, lábujjak, váll stb. Ebben az esetben is játsszuk a „Kövesd a vezért” játékot.
• Zene és ritmus: játszunk indulókat és adjunk utasításokat, pl. Doboljatok a bal lábatokkal.
• Teljes test mozgás: „Menj el Mária bal oldalán”, „Ülj le arra a székre amelyik a bal felemen van”
• Az ujjak helyének definíciója: Pl. „A bal kezed ujjait fesd be zöldre”. „A jobb tenyeredbe rajzolj egy X-et”.
• Test utánzás: a tanár különböző mozgásokat produkál és a gyerek meg kell azt a testrészét nevezze, amelyiket mozgatja majd ő is kell utánozza.
b. Viszonyok tárgyakon:
• Papír jelölés: irányítás után a gyerekkel rajzoltassunk a papír bal, jobb, felső, alsó, középső felére.
• Ellentétes parancsok: utasítsuk a tanulókat úgy, hogy ellentétes irányokkal válaszoljanak. Pl. „Emeld fel a jobb (bal) kezedet”, „Fogd meg a bal (jobb) válladat”.
• Fent-lent, fölött-alatt fogalmának elsajátítása: különböző utasításokat adunk a gyereknek.
• Égtájak: tanítsuk meg az északi, déli, nyugati és keleti irányt. Olyan játékokat játszunk a gyerekekkel amelyben égtájakhoz megfelelően kell magukat elhelyezni. Pl: „Balázska menj északra Jánoshoz”.
• Szökdelés zenére: „Beugrani – kiugrani - északra ugrani - délre ugrani”.
• Mindennapi tárgyak: tanítsuk meg a bal és jobb oldalt megkülönböztetni állatokon, tárgyakon.
• Rajzolás: jelöljük meg a papír vagy tábla oldalát, ahonnan a gyerek el kezd rajzolni.
c. Alkalmazás és általánosítás:
• Kép azonosítása: használjunk képeket, diafilmeket és filmeket az irányok megbeszéléséhez.
• Orientáció táblán és papíron: gyakorolják a jelöléseket a papíron és a táblán az irányokkal kapcsolatosan. Használjunk golyós táblát.
• Térképek: Állapítsák meg az irányokat a városi és területi térképen.
• Soralkotó tevékenységek: rendezzenek el puzzle vagy rajzfilm képsorokat asztalon, padlón balról jobbra. Rendezzék el a fa számsort vagy a betűformákat balról jobbra.
A téri orientációs zavar egyik speciális esete az egymás utáni sorozatok követésének nehézsége a térben. Ha a gyermek már jól kiismeri magát az alapvető téri relációk között, tovább lehet lépni a sorozatok fele, ami már a téri irányulás egy magasabb formája, több elemet és azok egymáshoz való viszonyát tartalmazza.
Játékok:
• „Robotirányítás”- egy gyerek kimegy a teremből. A többi gyerekek kijelölnek tárgyakat vagy személyeket, akiket a személy meg kell érintsen. Ezek után a gyerek visszajön a terembe és a többiek utasításai szerint cselekszik, a gyerekek irányítják, de csak irányt jelölő szavakat használnak.
• „Tolatás”- ez páros játék. Egyik gyerek hátrafele megy, a párja pedig irányítja az akadályok között (Jobb kezed fele egy lépés, Bal kezed fele két lépés). Ezt a játékot akkor játszhatjuk, ha a gyerekek biztosak a jobb és bal megkülönböztetésében.
Játékok az egymás utáni sorozatok követésének fejlesztésére:
• „Mi van messzebb?” a gyerekeknek két-két távolságot kell összehasonlítsanak.
• „Mi van feljebb és lejjebb?” Játékosan elbeszélgetünk a fent és lent levő tárgyakat összehasonlítva.

4. LÁTÁS
A vizuális észlelés fejlesztése nem a látásélesség javítását jelenti, hanem a felfogott kép feldolgozását, egyéb észleletekhez és a mozgáshoz való kapcsolását célozza, hogy a gyerek integrálni tudja a vizuális információkat. Az aktivitást a látáshoz kötő gyakorlatok segítik a szem-kéz koordinációjának fejlődését, a finommozgás javulása az írás eredményességét növeli. A látás pszichofizikai folyamat. Szemlélődés révén megfogalmazhatók a gravitációval, térpercepciós megismeréssel kapcsolatos élmények, ezek megfogalmazása, leírása integrálja a vizuális tapasztalatokat a nyelvi funkciókkal, fogalmi gondolkodással.
Ezért fontos a vizuális diszkrimináció fejlesztése, a szemmozgás koordináció fejlesztése, az alak-háttér megkülönböztetése.
a. Vizuális diszkrimináció:
Vizuális felismerés.
• Ennivaló: az asztalra gyümölcsöket vagy játékokat helyezünk és a gyerekek egy bizonyos távolságról nézhetik, majd a gyerekek megkaphatják azokat, ha megnézik és leírják azokat. Fokozatosan növeljük a távolságot egészen 6 méterig.
• Fénykör: a gyerekeket biztassuk a teleideszkop felderítésére, a természetes formák és tárgyak leírására tükörből.
• Nagyítókészülék: vizsgáljanak meg különböző tárgyakat, alakokat, elemi részeket.
• Színek felfedezése: először nézzenek alapszíneket majd festékeket, pasztellkrétákat. Játszanak színpalettával, keverjenek rajta színeket. Kísérletezzenek prizmával.
• Vizuális orientáció: adjunk a gyereknek egy zsírkrétát, és ugyanezt a színt tegyük más krétákkal együtt pl. a padra, tálcára stb. a gyerekek mutassanak rá, hol találták meg a saját színüket.
b. A vizuális felismerés leírása, elemzése:
• Nézési feladatok: bizonyos távolságról tárgyakat mutatunk, és a gyermek írja le a tárgyat. A megfigyeléshez és a leíráshoz használjanak kartonpapír csövet.
• Személyleírás: a tanár az osztályban egy gyermekről leírást ad, a gyerekek rámutatnak arra.
• Tárgyak azonosítása: az asztalon levő tárgyak közül az egyikről a tanár leírást ad, a gyerekek rá kell mutassanak a megfelelő tárgyra.
• Látótér leírás: az ablakon kinézve a gyerekek leírást adnak a látott tárgyakról.
• Képelemzés: nagy képeket használva a megnevezett részeket kell a gyermeknek megmutatnia.
c. A vizuális felismerés értelmezése:
• Gyakorlatok mikroszkóppal: egy és kétszemes mikroszkóppal való tárgyelemzés.
• Folytatás leírás: kép étkezőasztalról tálalás után, kérdés, hogy mi történt és mi fog történni.
• Méret leírás: különböző méretű tárgyak azonosítása.
d. Szemmozgás koordináció:
a gyermek mozdulatlan fejjel képes különböző helyeken levő, állandó tárgyakra fixálni, mozgó tárgyakat, pl. ujjpozíció, képtörténeteket kizökkenés nélkül balról jobbra követni.
Példák: sétálás, szökdelés, labdagurítás, versenyautók, különböző minták kisérése (vízszintes, függőleges, kör, átló), stb. Ilyen típusú gyakorlatokat maga a pedagógus is rengeteget tud összeállítani.
Alak és háttér megkülönböztetés: a jelentéssel bíró tárgyak környezetükben való differenciálása vizuális koncentrációt, figyelmet, és stabilitást követel.
Pl. a hiányzó részek megtalálása, egymást fedő figurák megjelölése, elrejtett figurák megtalálása.
Másolás és megnevezés.
Játékok:
• „Ujjlánc, orrlánc”: a gyufásdobozt adogatják egymásnak ujjról ujjra, vagy pedig orról orra.
• „Én látom, amit te nem látsz”: különböző tárgyak elhelyezése az osztályterembe és azok a gyerekek, akik nem voltak a teremben, szemükkel kell keressék azokat.(Fejét testét nem mozgatja )

5. HALLÁS
Ahhoz, hogy egy gyermek helyesen megtanuljon írni és olvasni nélkülözhetetlen, hogy tisztán tudjon beszélni. A megfelelő artikulációt akkor tudja elsajátítani, ha képes differenciálni és sorbarendezni a hangokat. Ezen a területen a következőket kell fejlesztenünk:

a. Hangdifferenciálás: gyakorlatokat végzünk a mozgásgyakorlatokkal párhuzamosan. A gyermek feladata, hogy a helyes és helytelen hangokat megkülönböztesse.

b. Irányhallás: a gyermek feladata, hogy a hallott hangok irányát meghatározza.

c. Hangerősség és hangminőség észlelése: különböző hangok produkálása bizonyos hangerővel és hangminőséggel.
Pl. Hangerőnövelés: a pedagógus az adott versikét elmondja különböző hangerővel, majd a sorok olvasása során történő hangnöveléssel.
Versikék: Gazdag Erzsi- Hej danárom, Donászy Magda- Bim, bam, bam, stb.

d. - Ritmusérzék fejlesztése: hangokkal és mozgással történő ritmusfejlesztés.
Pl. beszédtechnikai gyakorlatokat a pedagógus elmondja és a gyermek megismétli.
A ritmusérzék fejlesztése történhet különböző hangszerekkel történő feladatok során, amelyet a mozgással is ötvözhetünk, és időmértékes szövegmondással, valamint versritmusú szólások kötetlen beszéd során.
Pl. Weöres Sándor Rongyszőnyeg című versgyűjteményéből.

6. TAPINTÁS
A fejlesztés során célunk a téri formák percepciója és a tárgyak egymáshoz viszonyított manipulációjához szükséges motoros készségek alapját képezik a mindennapi életben előforduló nonverbálisan megjelenő problémák megoldásának.
a. Alapvető formák tapintása, párosítása, csoportosítása, szortírozása.
b. Mintákkal és különböző formákkal történő játékok. Minták és formák tulajdonságainak megbeszélése és azok készítése a gyakorlat lényege.Pl. formák elrendezése, minta egyeztetése a téri konstrukcióval, minta egyeztetése a mélység különbségeinek figyelembevételével, mintamásolás golyós táblán.
c. Manipulálás jelekkel: kartonból készült kis és nagy betűkkel meg számokkal történő játékok.

7. IDŐBELI SORBARENDEZÉS
A tanulási zavarokkal küszködő gyermekek az időben túlságosan távol lévő elemeket nem tudják egységként kezelni, ezért gyakran az egyes szavakból nem áll össze számukra a mondat. Az idő felfogásával is nehézségeik lehetnek. Nagyon fontos számukra, hogy megtanulják az időbeli viszonyokat, az időtartamok nagyságát és egymással való összefüggését.
Játékok:
„Én elmentem a vásárba...” a dal éneklése során a piacon vásárolt állatokat, zöldségeket, tárgyakat kell felsorolják a gyerekek.
„Adj hozzá egy mozdulatot (vagy betűt, vagy szótagot, vagy pedig szót)” a csoportvezető egy jól látható mozdulatot produkál, a mellette levő gyermek meg kell ismételje, és egy mozdulatot adjon hozzá. Ezt folyamatosan történik.

8. VERBÁLIS SOROZATOK
A verbális elemek egymásutániságát, rendszerét már óvodáskorban elsajátíthatják a gyerekek, és az iskolában is gyakorolhatnak az olvasás és írás megalapozásához.
Játékok és feladatok:
a. Minden szóra egy pálcika: mondunk egy mondatot és a gyermeknek annyi pálcikát kell lerakjon ahány szót hallott. Eleinte egyszerű 2-3 szóból álló mondatot mondunk majd ezt fokozatosan nehezítjük.
b. Találd ki hány szó: mondunk egy mondatot és a gyerekeknek meg kell mondaniuk hány szóból áll az. Ennél a feladatnál is szintén 2-3 szavas mondattal kezdjük a gyakorlatokat majd ezt fokozatosan nehezítjük.
c. Robotparancsnok: mint egy robot szótagolva adunk utasításokat és a gyerek azokat az utasításokat el kell végezze. A szokásosnál nagyobb szünetet hagyunk a szótagok között, így a gyermek dolgát megnehezítve.

II. REJTVÉNYGYŰJTEMÉNY
A feladatok során a gyerekek kíváncsiságára, játékosságára, belső hatóerejére kell építenünk. A feladatok megoldása izgalmas rejtvényfejtés kell, hogy legyen. Inkább többször kapjanak egy-két rejtvényt, mint egyszerre sokat.
A rejtvények - vagyis a papír-ceruza feladatok - segítségével a következő területeket fejlesszük:

1. TÉRORIENTÁCIÓ
Ebben az esetben a helyzetek felismerése és azonosítása a cél. Tudatosodnia kell az irányok megkülönböztetésének és annak, hogy a dolgok milyen irányban helyezkednek el.
A téri orientáció fejlesztésére alkalmasak a következő feladatok:
a Labirintus jellegű gyakorlatok: keskeny vonalak között ceruzával húzott vonallal kell a megadott tárgyhoz érkezzen. Ezek a finom motorikát is fejlesztik.
b. Kirakós játékok: Különböző képeket kell a gyermek kirakjon, pl. puzzle
c. Mintautánzás: különböző mintákat kell lemásoljon.
A kirakós játékok és a mintautánzás a téri viszonyokat, az elemek egymáshoz való kapcsolatát tudatosítják a gyermekben.
Pl. a nem megfelelően elhelyezkedő tárgyat kell megkeresse. Térbeli irányok tudatosítása a cél.

2. FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE
Az ebben a részben található feladatok az íráshoz szükséges vonalvezetési készséget, a mozdulatok precizitását kívánják növelni. A gyermek egyeneseket, karikákat, hullámvonalakat rajzolgat. A gyakorló feladatok során alapszabály, hogy először minél nagyobb méretekben kelljen a ábrát elkészíteni.
Kezdhetünk a homokozóba rajzolni, majd nagyobb papíron és minél kisebb területeken történő rajzolással folytatjuk.
Pl. a nyuszi egy tüskebokor körül szalad a kutya elől. Vezesd a ceruzával úgy, hogy ne menjen le az útról. A mellékletekben megtalálható a feladattípus.

3. FIGYELEM FEJLESZTÉSE
A feladatok során a gyerekeknek balról jobbra kell követniük egy-egy ábrasort és utasítás szerint kell megjelölnie az adott típusú képet. A gyakorlatok során vigyázzunk arra, hogy a gyerek mindig a megfelelő iránytól haladva kövesse a képeket és ne összevissza.
A szemmozgásirány begyakorlása segít az olvasáshoz szükséges haladási irány megtanulásában.
Pl. Nézd végig sorba a kutyákat és karikázd be azokat, amelyek ügyesen felemelik a mancsukat, ahogy a fenti képen látod. A mellékletekben a feladattípus megtekinthető.

4. TÉRBELI – IDŐBELI SORBARENDEZÉS
A feladatok során a lépésről lépésre történő információfeldolgozást gyakoroltatjuk. A képek segítik őket, hogy a sorbarendezéses, egymás utáni logikai rendet kívánó feladatokat el tudják végezni.
A sorbarendezést fejlesztő gyakorlatok egyik típusában sorozatokat kell befejezni, alkotni. Sorminták és logikai rendek kialakítása a feladat. Ezekből a feladatokból egy – egyet adjunk és ne túl gyakran. Hagyjunk elég időt, hogy alapos munkát végezhessenek.
A sorbarendezést fejlesztő gyakorlatok másik típusa képekből áll. A képsorozatokat a gyerekeknek összekeverve adjuk oda és az ők feladatuk az lesz, hogy megfelelő sorrendbe rakják azokat.
Mennyiségi, időbeli és térbeli sorozatokat tartalmazzanak a feladatok. A képek kirakásakor törekedjünk arra, hogy a gyermek a cselekedeteiket értelmezzék, és hogy a balról jobra történő sorbarendezés valósuljon meg.

5. NYELVI SORBARENDEZÉS
Csak akkor kezdjünk el szavakkal is foglalkozni, ha a térbeli és időbeli szekvenciák terén már valahogy elboldogul a gyermek. A feladatok során adjunk elég időt a gyerekeknek gondolkozni, és egyszerre csak egy feladatot kapjon. Ezeket a feladatokat egyénileg és kiscsoportokban is végeztethetjük. Jó, ha a feladat végzésekor hangosan kimondják a szavakat, keresik a hangokat, szótagokat. Ilyen feladatokat mi is összeállíthatunk csak képeket, rajzokat kell gyűjtenünk.
PL. Hány „k” hanggal kezdődő állat képe van itt? Színezd ki azokat, amelyeket megtaláltál.
Mint tudjuk a tanulási nehézségek eredetükben és tüneteikben is sokfélék, és éppen ezért a fejlesztő anyagoknak ehhez a sokféleséghez kell alkalmazkodniuk. Csak akkor végezhetünk hatékony munkát, ha a terápia előtt meghatározzuk azokat a képességeket, amelyekkel rendelkezik a gyermek, vagy pedig azokat a képességeket, amelyekkel nem rendelkezik vagy a fejlettségi szintjének nem megfelelő. Ha ezeket feltérképezzük, akkor megfelelő fejlesztést tudunk biztosítani. A fejlesztő anyag rugalmasan alakítható a gyerekek képességei szerint és ezt a pedagógusnak mindvégig követnie kell.

FELHASZNÁLT IRODALOM
Montágh Imre, Montághné Riener Nelli, Vinczéné Bíró Etelka (2002), Gyakori beszédhibák a gyermekkorban, Holnap Kiadó, Budapest
Gyarmathy Éva (1991), Játékkatalógus: tanulási zavarokkal küzködő gyerekek, ELTE, Budapest
Porkolábné Bíró Katalin (), Kudarc nélkül az iskolában, Kiadó,
Robert E. Valett (1996), A tanulási zavarok terápiája, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
Franz Sedlak, Brigitte Sindelar (2000), „De jó, már én is tudom!” Óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek korai fejlesztése, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola, Budapest.

A logopédiai ritmika foglalkozás módszertani lépései

A logopédiai ritmika foglalkozás módszertani lépései

I. Bevezető rész:

A. Indirekt légzőgyakorlatok:
A kisgyermekeknél a helyes rekeszlégzést csak indirekt módon, játékosan szabad kialakítanunk. Az instrukciókat (rövidek, lényegre törőek legyenek) mindig bemutatással is szemléltessük.
1. Pihenős vagy napozós játék:
Játékos relaxáció zenére. Hanyatt fekve, hasratett tenyérrel, csukott szemmel egyenletes légzés zenére.
Instrukció:
• Hallgasd, hogy mossa a partot a víz, miközben süti a hasadat a nap. (Pl. Smetana: Moldva tételére)
• Képzeld el, hogy este anyuka ül az ágyad szélén s mielőtt elalszol, hallgatod, hogy dúdol neked (Halász Judit lemezéről: Későre jár...)
"Ébredés" előtt mindig nyujtózzanak egy nagyot a gyermekek.
2. Séta az erdőben:
Hanyatt fekve, csukott szemmel hallgatják a mesekeretet. Hangadással történik a kilégzés.
Instrukció:
• Sétálva az erdőben, hallom, hogy fújja a fákat a szél: f-f-f;
• Messze egy vonat megy el: s-s-s,
• Méhecske repül virágról - virágra: z-z-z,
• Egy sikló csúszik a kövek között: sz-sz-sz.
3. Lufi-fújás:
Ülő vagy álló helyzetben orron át rövid belégzés, két tenyér között képzeletbeli léggömb fújása hosszú "f" vagy "sz" hanggal történő kilégzés. Hasonlóan papírpillangó, vagy forgó fújásával is eljátszható.
4. Rakéta-játék:
Helyben járva, előrehajolva, térdek váltogatott ütögetésére, egyre gyorsulva.
Instrukció:
Indul a rakéta, egyre gyorsul, felszáll, "á" hangra karemeléssel kifújás, "bumm" (elfogyott a levegő), leold a fékező berendezés: karok leengedésével.
5. Virágszedés:
Séta a mezőn. Körben járva megállunk, előre hajlunk, kézmozdulattal imitálva a virág letépését. Közben levegővétel, magánhangzókra kilégzés (o, i, a).
6. Maci hintáztatása:
Zenére, hasra tett kézzel, kesztyűbábokkal, egyenletes légzés.

B. Izomtónust szabályozó gyakorlatok:
Célunk, hogy a kisgyermek rájöjjön, hogy képes izmait egész testén megfeszíteni és ellazítan. Ügyeljünk arra, hogy a feszítés szakasza ne legyen túl hosszú, illetve a feszítés és lazítás időtartama egyenlő legyen. Végezhetik a gyermekek a gyakorlatokat egyénileg is, de nagyon alkalmas a párosban történő kivitelezés is. Álló helyzetben, mindig lentről felfelé történik a test izmainak feszítése, míg a lazítás ellenkezőleg: fentről lefelé.
1. Súlyemelő játék:
A gyermekek guggoló állásban, körben helyezkednek el. Előrehajolnak, a sulyzót felemelni. Előbb térdből egyenesednek fel, megfeszítve a lábat, majd fokozatosan a has, hát, végül a karok is magastartásban, a sulyzót tartva, megkeményednek a "nehéz súly" alatt. Egy-két másodperc után "leejtik" a sulyzót, ellazítva, meglóbálva a karokat, majd a lábakat.
2. Kötélhúzás:
A gyermekek egymásba kapaszkodva - mintha kötelet húznának - hol balra, hol jobbra dőlve megfeszítik végtagjaikat.
3. Szobrász játék:
Körbenállva, egyénenként végzett gyakorlat. Minden gyermek saját testsémáján - lábtól felfelé a fejéig - megmintázza (megfeszíti) magát, a tenyerek érintgetésével. "Nem sikerült!" felkiáltásra lazítás: előbb a fej biccen le, majd a vállak, karok, végül a lábak rogynak össze, fekvő helyzetbe érkeznek le a földre.
4. Gumibaba játék:
"A" - "B" gyermekek egymással szemben, párban helyezkednek el. "A" gyerek guggolásban, "B" gyermek pumpáló mozdulatokkal fujja a levegőt a babába, közben sziszegő hangot hallat. "A" gyermek fokozatosan egyenesedik ki és keményedik meg, ahogy "megtelik levegővel". Ha már a fej is megkeményedett, a pumpáló gyermek - lentről felfelé - gyorsan végigtapogatja: elég keménye-e már, majd kihúzza a szelepet. Ekkor "A" gyermek sziszegő hangot hallatva - ahogy kimegy belőle a levegő - kilazul, majd hanyatt fekve lazán földet ér. "B" gyermek bokánál, csuklónál és a fejbúbnál ellenőrzi: eltávozott-e belőle teljesen a levegő. Szerepcserével ismételtessük meg a gyakorlatot.
5. Hóember építés:
Hasonlóan az előző gyakorlathoz, "A" és "B" gyermek egymással szemben áll. Most "B" gyermek guggol le, aki építi a hóembert. Lentről felfelé, két tenyérrel érintgetve "gyúrja meg" a lábszárak külső vonalát, majd a karokat, vállakat, nyakat, fejet. Mikor a "hóember" - "A" gyermek - már egész testét megkeményítette, "B" gyermek karkörzéssel mondja: Kisüt a napocska, elolvad a hóember! - "A" gyermek fokozatosan leereszkedik a földre, "tócsává" válva. "B" gyermek ellenőrzi a lazulást, majd szerepcsere következik.
6. Sziámi ikrek:
Két gyermek egymásnak háttal áll, kezükkel összefogódznak, majd a lábszárak, far, hát és felemelt karok fokozatosan megfeszülnek. Anyuka simogatására lelazulnak, majd a szőnyegre fekve, lepihennek.
7. Varázslós játék:
"A" gyermek a varázsló, "B" gyermek egy kis kavics. Varázsló megérinti a guggoló gyermeket, aki felegyenesedve, fokozatosan megfeszíti izmait - kővé válik. Újabb varázsérintésre ismét kavics lesz belőle: visszatér guggoló helyzetbe. Szerepcsere követheti.

C. Utánzó és kifejező mozgások:
Metakommunikációs módszerekkel - mint gesztus, mimika - fejleszti a gyermekek kommunikációs készségét.
1. Tükör játék:
A tanár megfogalmazza, hogy mit csinál, a gyermekek utánozzák: pl. fát vág, fát fűrészel, porszívózik, főz, mosogat, épít, gépel, olvas, zongorázik, stb.
2. Szeretem, nem szeretem:
Érzelmek kifezezése arcjátékkal: szomorú vagyok, vidám vagyok, csalódott, sírok, félek, stb. Verbális megfogalmazás a tanár részéről.
Mit hozott a kishajó?
Egyszerre egy gyermek utánoz valamit, a többiek kitalálják mozdulataiból, hogy mit hozott.
4. Amerikából jöttem, mesterségem címere:
Foglalkozásokat személyesít meg egy-egy gyermek, utánzó mozdulatokkal. A többiek kitalálják, hogy mi a mestersége.
5. Kellemes - kellemetlen:
A tanár fogalmazza meg, a gyermekek mimikával, arcjátékkal fejezik ki. Pl. virágot szagolok - illatos; gumicipőt szagolok - büdös; szeretem - anyu reggel megsimogat; nem szeretem - aputól kikapok; stb.
6. Erdei séta:
Mozgással kísért ritmikus utánzó mozgások. A tanár verbálisan megfogalmazza és bemutatja a mozdulatokat, a gyermekek bekapcsolódnak, körben járva a teremben. Pl:
• sétálok az erdőben, kopog a cipőm sarka: kip-kop,...
• favágóval találkozom, vágja a fát: ripsz-ropsz,...
• harkály kopog a fán: kipi-kopi,...
• harang szól a távolban: bim-bam,...
• nyuszi szalad az erdőben: hip-hop,...
• zizeg az avar a lábam alatt: sir-sur,...
• ránézek az órára: tik-tak,...
• hazamegyek kezet mosni: lics-locs,...
• leülök ebédelni: him-ham,... (kanalazó mozdulattal).
7. Mókus a házból ki:
Figyelemfejlesztő játék zenére. Két-két gyermek egymással szemben áll, körbefogva egy harmadikat, a mókust. A mókusok zeneszóra kiszaladnak a kapuk alól. Ha a zene elhallgat, visszafutnak, megkeresve az eredeti helyüket.
8. Hol a helyem?
A teremben mindig egy székkel kevesebb van, mint ahány gyermek. Zeneszóra körbefutkosnak a teremben; ha a zene elhallgat, helyükre szaladnak. Akinek nem jut szék, kiesik a játékból. (Minden indításnál egy széket el kell vinni a helyéről.)
9. Áramszünet:
Zenére körben járás vagy futás. Ha elhallgat a zene, mindenki leül vagy leguggol a szőnyegre. ugyanezt lehet párokban állva, amikor a párját kell megkeresnie mindenkinek.
II. Főrész
A. Ritmusgyakorlatok:
1. Szívritmus megfigyeltetése:
A gyermekek törökülésben ülnek a szőnyegen, egyik kezükkel kitapintva a szív, a nyaki ér lüktetését, a másik kezükkel ezt az egyenletes lüktetést dobolják.
2. Tihanyi visszhang:
A tanár kiáll a "domboldalra". Kezével tölcsért formálva kiabál át a szemben lévő "domboldalon" álló gyermekeknek. Nekik ugyanolyan ritmusban és sorrendben kell visszakiabálniuk a szótagokat. Pl:
ha - hó, hó - hahó, huha - hu, hali - hó.
Egyre nehezedő ritmusképletekkel. Továbbiakban: ,
3. Hogy hívnak?
Saját nevük éneklése, ritmikus fejbiccentéssel kísérve ide-oda. Kezdetben a tanár egyénenként megmutatja és segíti a gyermekeket. Később dallam nélkül, prózában is bemutatkozhatnak, tapssal vagy dobolással kísérve.
Pl: Ko - vács Jú - li - a:
4. Hogy dobol a szavak ritmusa?
A teremben lévő tárgyak, játékok nevének letapsolása, ledobolása, labdával lepattintása. Majd csoportosításuk aszerint, hogy egy - kettő - három - vagy négyet dobbantanak-e a szavak ritmusára.
5. Kérdés - felelet játék:
Vagy párban, vagy a tanár vezetésével kisebb gyermekcsoporttal (kb. 4-5 fő). A gyermekek terpeszülésben helyezkednek el egymással vagy a tanárral szemben, páronként egy-egy labdát gurítva egymásnak. Ügyeljünk arra, hogy a labdagurítás mindig "varázsszóra" (indításra) történjék. Mondókákat, énekeket is ritmizálhatunk így.
6. Távirat játék:
A folyamatos prózai szöveg ritmikus reprodukálására felhasznált gyakorlat. A tanár előtt egy dob van, vele szemben ülnek a szőnyegen a gyerekek, mindegyikük előtt egy-egy dob. Pl: Levéltáviratot küldünk a Nagymamának vidékre.
A tanár:
Kedves Nagyanyó!
Mondd meg, hogy vagy?
Hogy van a Bodri?
Adsz neki csontot?
Hogy van Nagyapó?
Nem beteg?
Kérlek, vigyázz rá!
Írjál levelet!
Nagyon hiányzol!
Szerető unokád: Berci. :
Hasonló ritmikus szöveget lehet az aktualitásnak megfelelően választani (Pl: Mit kérek karácsonyra?).
7. Mit üzensz?
Bemutatás nélküli önálló szövegritmizálás.
Gyerek:
Üzenek Marinak
Add ide a labdát!
Mari visszaüzen:
Nincs nálam.
Kérd el Bélától!
8. Mondókák, versek, énekek
ritmikus feldolgozásánál figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a beszédhibás gyermeknél nehéz a három mozgásformát koordinálni: a beszédet, a kéz- és lábmozgást, különösen, ha az helyzetváltoztatással jár. Ezért ritmikus feldolgozásra kijelölt anyagot:
• beszéd - taps,
• beszéd - helybenjárás,
• beszéd - taps - járás fokozatokban alkalmazzuk.
9. Zenekaros játék:
egyszerű hangszerekkel (dob, triangulum, cintányér) énekek, zenei anyagok ritmusának kisérete. Lehet párbeszédes formában is. (Pl. Jön a kocsi c. versre.)
10. Karmester játék:
Magas - mély; szomorú - vidám; gyors - lassú; halk - hangos; dallambujtatás témák feldolgozásával. Lehet a tanár, vagy egy gyermek is a karmester.

B. Zenére történő irányított vagy kreatív mozgás, tánc.
A főrészbe beépített gyakorlatok kielégítik a gyermekek mozgásigényét, fejleszti és bátorítja önkifejezésüket, alkotó fantáziájukat, mozgásuk összerendeződését. Célszerű ezeket a foglalkozásokat csak januártól tervezni, amikor a gyerekek már megszokták a szituációkat és oldottabban, bátrabban mozognak.
1. Zenére történő irányított mozgás:
A tanár irányításával olyan kifejező mozdulatok, melyek jellemzőek a megszemélyesített figurára (pl. pingvin totyogó járása). Zenehallgatás közben a gyermekek is átveszik a ritmust és a mozdulatokat. Mozgás- és ritmusfejlesztő hatása nagy.
2. Zenére történő irányított tánclépések:
Körben állva, magyar népdalokra tánclépések bemutatása a tanár által, először vezényszavak segítségével (egy-kettő, balra-jobbra instrukciókra). Majd zenére ugyanez (pl. "Hopp Juliská"-ra kiscsárdás lépései). Szalaggyakorlat "Tavaszi szél"-re, balra-jobbra hajlással.
3. Zenére történő önkifejező szabad mozgás:
Alkalmazhatjuk önállóan, egész órai anyagot is kitöltve. A mozgást mindig előzze meg verbális és vizuális szemléltetés, majd zenehallgatás. Pl. "Péter és a farkas"-nál:
• a mese bemutatása közben a szereplők megszemélyesítése, rajzon vagy bábokkal
• zenemű és mese meghallgatása
• zenemű és mese hallgatása közben szabad mozgásképletekkel megelevenítik a szereplőket. Bátortalanabb gyermekeket a tanár egyénileg átkarolva vonja be a csoportos mozgásba.
Vagy Vivaldi: "A négy évszak"-ból a "Tél" tétel feldolgozásánál:
• téli jelenségek, örömök megbeszélése, szemléltető eseményképek segítségével
• zenemű hallgatása közben a tanár egy-egy magyarázó mozdulattal ötleteket ad (síelő lesiklása, hógolyózás, hóember építése, gyúrás, didergés, felszabadultan futás, stb.)
• a teremben elszórtan elhelyezkedő gyermekek - a zene hallgatása közben - mozgással elevenítik meg emocionális élményeiket.
III. Levezető rész
Vizuális, kreatív ábrázolás megvalósításának lehetőségei:
Ebben a részben a verbálisan érzelmileg közelített témák grafomotoros kivitelezése folyik. Közben fejlesztjük a gyermekek ritmusérzékét, esztétikai érzékét és kézügyességét. Az ábrázolás terén gátolt gyermekek is szívesen nyúlnak az eszközökhöz, ha szabadon, saját elképzeléseiket valósíthatják meg. Fontos, hogy minden gyermek teljesítményét önmagához mérjük és fogadjuk el. Pszichés fejlesztő hatását csak így tudjuk elérni. E szakasz feladatai két területen gyakorolhatóak:
1. Ritmusfejlesztés manuálisan:
egyéni kivitelezéssel, zenehallgatás közben ritmikus kézmozdulatokkal gyurmázás (pl. pékbolt: ütemre lapítás, sodrás, gömbölyítés).
2. Ujj- vagy tenyérfestés ritmikus ütemben
3. Szabad témájú ábrázolás csoportosan:
Nagyfelületű csomagolópapíron vagy falfelületen zsírkrétával, ecsettel, kikevert temperafestékkel, vagy színes táblai krétával történő megelevenítése egy már előzőleg verbálisan, zeneileg feldolgozott témának (Pl. Vivaldi: Tél - tétel, Péter és a farkas, stb.) A kreatív ábrázolást előzze meg a mozgásos megelevenítés.

Szerialitás gyakorlatok, feladatok

Szerialitás gyakorlatok, feladatok

A sorozatok pontos felidézéséhez és visszaadásához a szerialitás képességére van szükségünk. A szeriális képesség kulcsfontosságú az olvasási, helyesírási és számolási készség kialakulásának folyamatában. A sorrendiség megjelenik a térben, időben, vizuális és auditív területeken, valamint a mozgássorozatokban is.
Alapozó terápiás foglalkozásaink során előtérbe kerülnek a mozgásos feladatok, de a harmonikus fejlesztéshez, fontosnak tartom az egyéb területek szeriális feladatainak alkalmazását is. Természetesen több terület fejlesztését is összekapcsolhatom egy-egy feladat során. A szerialitás fejlesztésekor a figyelmet, különböző érzékleti csatornák észlelését, differenciálását és a memóriát is fejlesztem.
Ezen képesség fejlesztési tervének kidolgozásakor, a sorrendiség megjelenési területe szerint csoportosítottam a feladatokat, így megkülönböztettem mozgásos, térbeli, idői, auditív és vizuális sorozatokat. A feladatok felsorolásánál igyekeztem a fokozatosság elvét szem előtt tartani, az egyszerűbbtől a bonyolultabb, összetettebb feladatok felé haladni.

• Mozgásos szerialitás fejlesztése:
A szeriális mozgásgyakorlatokat csak a mozgáskoordináció rendezése után ajánlatos elkezdeni.

Kéz sorozatok:

1. gyakorlat
Üljünk le a gyermekkel egymás mellé egy asztalhoz. Mutassuk be a következő mozdulatsort:
Fektesse mindkét kezét tenyérrel lefelé az asztalra, majd mindkettőt egyszerre szorítsa ökölbe. Kissé emelje meg a kezét, hogy kinyitáskor és becsukáskor ujjai ne ütközzenek az asztal lapjába. Gyengén koppantson is minden alkalommal, tehát egyszer ökölbe szorított kézzel, aztán nyitott tenyérrel. Váltakozva, körülbelül egy másodperces időközökben ismételjük a mozdulatokat. Miután 4-5-ször már bemutattuk ezt az egyenletes ritmusú mozgássort, kérjük meg a gyermeket, hogy együtt csináljuk.
Ha a közös gyakorlás során a gyermeknek sikerült ugyanabban a tempóban végeznie a mozdulatsort, akkor szólítsuk fel, hogy most egyedül folytassa. Eközben némán, de a gyermek számára is látható módon, az ujjainkon számoljuk a helyesen elvégzett sorozatokat. Akkor sikeres a feladatvégzés, ha 10-szer képes a sorozatot hibátlanul kiviteleznie.

2. gyakorlat
Ez a gyakorlat már nehezebb, mint az előző, ezért akkor próbálkozzunk ezzel a feladattal, ha a gyermek az előzőt hibátlanul kivitelezi.
Megint üljünk a gyermek mellé, és mutassuk be a következő mozgássort:
1. mozdulat: mindkét kéz nyitott tenyérrel koppant az asztalra
2. mozdulat: a jobb kéz ökölbe szorítva, a bal pedig nyitott tenyérrel, egyszerre koppant az asztalra
A feladat elsajátításának lépéseit minden gyakorlatnál kövessük: bemutatás, a mozgássor közös kivitelezése, a gyermek önálló feladatvégzése. A helyesen elvégzett gyakorlat akkor valósul meg, ha a gyermek hibátlanul, önállóan elvégez 10 sorozatot. Fontos, hogy csak akkor lépjünk a következő feladatra, ha már hibátlanul elvégzi a tízes sorozatokat.

3. gyakorlat
Ez a feladat voltaképpen megegyezik a 2. feladattal, de most felcserélődik a két kéz szerepe.
1. mozdulat: a jobb kéz mindig nyitott tenyérrel koppant
2. mozdulat: a bal kéz váltakozva, hol nyitott, hol ökölbe szorítva teszi ugyanezt

4. gyakorlat
1. mozdulat: mindkét kéz nyitva, tenyérrel lefelé fordítva koppant az asztallapra
2. mozdulat: mindkét kéz nyitva, tenyérrel felfelé fordítva koppant az asztallapra

5. gyakorlat
Jobb kéz váltakozva tenyérrel lefelé fordítva, majd tenyérrel felfelé fordítva koppant az asztalon, míg a bal kéz, ugyanabban a ritmusban, mindig tenyérrel lefelé fordítva teszi ugyanezt.

6. gyakorlat
Most pedig a bal kéz váltogatja a tenyérrel lefelé, illetve a tenyérrel felfelé pozíciókat, míg a jobb kéz mindig tenyérrel lefelé helyzetben érinti az asztalt ugyanabban az ütemben.

7. gyakorlat
1. mozdulat: Mindkét kéz nyitva, tenyérrel lefelé fekszik az asztalon.
2. mozdulat: A jobb kéz ökölbe szorítva koppant az asztalon, bal kinyitva, tenyérrel lefelé teszi ugyanezt
3. mozdulat: A két kéz nyitott pozícióban, tenyérrel lefelé fordítva koppant az asztallapra.
4. mozdulat: A bal kéz ökölbe szorítva koppant az asztalon, a jobb kinyitva, tenyérrel lefelé teszi ugyanezt.

8. gyakorlat
A gyermek dolga most még nehezebb, mert ezúttal az ökölbe szorított kezek váltogatását közbülső lépés nélkül kell elvégeznie.
1. mozdulat: jobb kéz ökölbe szorítva, bal kéz nyitva
2. mozdulat: bal kéz ökölbe szorítva, jobb kéz nyitva

9. gyakorlat
1. mozdulat. jobb kéz tenyérrel felfelé, bal kéz tenyérrel lefelé
2. mozdulat: bal kéz tenyérrel lefelé, jobb kéz tenyérrel lefelé

Egész testre kiterjedő sorozatok:

10. gyakorlat
Itt és az ezt követő gyakorlatokban a mozgássorozatok észlelése, bevésése és visszaadása az egész testre kiterjesztve történik.
A gyakorlatok menete változatlan. Először a bemutatásra kerül sor, majd együtt végezzük a mozgássort, végül a gyermekek önállóan ismétlik, mialatt a felnőtt ujjain számolva jelzi a sikeres megoldások mennyiségét. A 10 egymás utáni hibátlan kivitelezés jelzi a sikeres elsajátítást.
Az első „egész test” gyakorlat egyszerű, mindkét kézzel egyszerre üssön a térdeire, majd tapsoljon.

11. gyakorlat
1. mozdulat: mindkét kéz a térdre üt
2. mozdulat: taps
3. mozdulat: a jobb kéz megérinti a jobb fület

12. gyakorlat
A megelőző feladat megismétlésével kell kezdenünk minden feladatot, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az előzőeket helyesen elsajátította a gyermek és még emlékszik-e rá. Ezeknél a feladatoknál már a mozgásemlékezet fejlesztésére is egyre nagyobb hangsúly kerül.
1. mozdulat: mindkét kéz a térdre üt
2. mozdulat: taps
3. mozdulat: a jobb kéz megérinti a jobb fület
4. mozdulat: a bal kéz megérinti a bal fület

13. gyakorlat
Mielőtt hozzákezdenénk ehhez a feladathoz, ellenőrizzük, hogy a gyermek helyes testtartásban ül-e, azaz mindkét lábával el tudja-e érni a talajt. Most ugyanis arra lesz szükség, hogy a lábaival könnyen tudjon dobbantani a padlón.
1. mozdulat: mindkét kéz a térdre
2. mozdulat: taps
3. mozdulat. a jobb kéz megérinti a jobb fület
4. mozdulat: a bal kéz megérinti a bal fület
5. mozdulat: a jobb láb dobbant
Ügyeljünk arra, hogy a mozdulatok egyenletes ritmusban kövessék egymást.

14. gyakorlat
1. mozdulat: mindkét kéz a térdre
2. mozdulat: taps
3. mozdulat. a jobb kéz megérinti a jobb fület
4. mozdulat: a bal kéz megérinti a bal fület
5. mozdulat: a jobb láb dobbant
6. mozdulat: a bal láb dobbant
A gyakorlás ugyanúgy történjen, mint eddig. Ne segítsük a gyermeket azzal, hogy hangosan számoljuk, vagy kimondjuk a mozdulat megnevezését, hiszen az a célunk, hogy a mozdulatsort jegyezze meg, ne pedig a mozgásokkal „illusztrált” számsorozatot!

15. gyakorlat
A következő gyakorlatokban a mozgássorozatok észlelése, bevésése és visszaadása a nyelvi területre is kiterjed, ill. azzal is összekapcsolódik. A korábbi gyakorlatokhoz képest változást jelent, hogy a mozgásokat ezúttal közösen kell végrehajtanunk.
1. mozdulat: térdre ütés
2. mozdulat: taps
3. mozdulat: saját név kimondása
Sorban ülünk egymás mellett a gyerekekkel. Az 1. és a 2. elemet közösen végezzük, majd a felnőtt megnevezi magát. Ezután újra elvégezzük együtt a mozgásos elemeket, majd a felnőtt mellett ülő gyermek mondja ki a saját nevét, majd ismét elvégezzük a mozgásos elemeket, majd a sorban a következő gyermek mondja ki a saját nevét.

16. gyakorlat
A következő négy gyakorlatban továbbra is jelen van a váltakozó megnevezés, miközben a mozgássor fokozatosan bővül.

1. mozdulat. mindenki a térdére üt
2. mozdulat: mindenki tapsol
3. mozdulat: mindenki megfogja a jobb fülét
4. mozdulat: a felnőtt kimondja a nevét
5. mozdulat: mindenki a térdére üt
6. mozdulat: mindenki tapsol
7. mozdulat: a felnőtt mellett ülő gyerek kimondja a saját nevét
8. …

17. gyakorlat
1. mozdulat. mindenki a térdére üt
2. mozdulat: mindenki tapsol
3. mozdulat: mindenki megfogja a jobb fülét
4. mozdulat: mindenki megfogja a bal fülét
5. mozdulat: a felnőtt kimondja a nevét
6. mozdulat: mindenki a térdére üt
7. mozdulat: mindenki tapsol
8. mozdulat: mindenki megfogja a jobb fülét
9. mozdulat. mindenki megfogja a bal fülét
10. mozdulat: a felnőtt mellett ülő gyerek kimondja a saját nevét
11. mozdulat:…

18. gyakorlat
1. mozdulat. mindenki a térdére üt
2. mozdulat: mindenki tapsol
3. mozdulat: mindenki megfogja a jobb fülét
4. mozdulat: mindenki megfogja a bal fülét
5. mozdulat: mindenki dobbant a jobb lábával
6. mozdulat: a felnőtt kimondja a nevét
7. mozdulat: mindenki a térdére üt
8. mozdulat: mindenki tapsol
9. mozdulat: mindenki megfogja a jobb fülét
10. mozdulat. mindenki megfogja a bal fülét
11. mozdulat: mindenki dobbant a jobb lábával
12. mozdulat: a felnőtt mellett ülő gyerek kimondja a saját nevét
13. mozdulat:…

19. gyakorlat
1. mozdulat. mindenki a térdére üt
2. mozdulat: mindenki tapsol
3. mozdulat: mindenki megfogja a jobb fülét
4. mozdulat: mindenki megfogja a bal fülét
5. mozdulat: mindenki dobbant a jobb lábával
6. mozdulat. mindenki dobbant a bal lábával
7. mozdulat: a felnőtt kimondja a nevét
8. mozdulat: mindenki a térdére üt
9. mozdulat: mindenki tapsol
10. mozdulat: mindenki megfogja a jobb fülét
11. mozdulat. mindenki megfogja a bal fülét
12. mozdulat: mindenki dobbant a jobb lábával
13. mozdulat: mindenki dobbant a bal lábával
14. mozdulat: a felnőtt mellett ülő gyerek kimondja a saját nevét
15. mozdulat: …

Keresztcsatorna gyakorlatok

Keresztcsatorna gyakorlatok

Mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok. A gyakorlatok célja többirányú. Hozzászoktat a két kéz külön tevékenységéhez, majd az ellenoldali végtagok ritmusos keresztezett mozgásának kialakításához, végül kéz és láb ritmusos, merőleges ellenmozgását tanítjuk be ugrásokkal kísérve.

• Ellentétes kézfejfordítás

Ellentétesen tartott tenyér és kéz-hátfej ritmusos fordítása. Rossz az azonos váltás, a ritmustalanság, a késve fordítás. Addig kell gyakorolni, amíg automatikussá válik.

• Kézfej váltott csukás nyitás

Egyik kézfej zár, vele egy időben ritmusosan a másik nyit. Szintén csak az automatikus, ritmusos mozdulat az elfogadható.

• Keresztezett kéz-láb, állva és fekve

Végeztessük el a gyerekekkel a szoktató gyakorlatoknál található álló és fekvő „döglött kutyát”

• Térd-könyök gyakorlatok állva és fekve

Ellentétes oldali térd, könyök összeérintés váltott oldalon, állva többször, ha jól megy, akkor lépésben is.

• Két kéz külön munkája

Egyik kézzel egy kis állatot simogasson, másikkal egy másik játékállatkát ütögessen, majd fordítva vagy markolássza az egyik állatot, míg a másikat simogatja.

Egyik kezével a gyerek firkáljon, másikkal doboljon. Ha már jól megy, megadott mintát rajzoljon. Ehhez hasonló feladatokat mi magunk is kitalálhatunk.

• Láb egyszerű alapgyakorlatai

A láb „egyszerű” gyakorlataival hozzászoktatjuk a gyerekeket a lábmunkához. Először csak ezt gyakoroljuk, kézgyakorlat nélkül. Szökdelés helyben, topogás két lábbal, egylábas topogás, körrajzolás egyik vagy másik lábbal, sarok és spicc talajérintés.

• Kéz egyszerű alapgyakorlatai

Most a kézmunkához szoktatjuk a gyereket. Legegyszerűbb a ritmusos taps, törzs előtt. Nehezebb a törzs előtt-hátul, fent-lent. Begyakoroltatjuk a „nem” és „igen” integetéssel. Csak ezután társítsuk a fenn-lenn tapssal, és elől-hátul tapssal, mert ezek nehezek. Ezután sorba vegyük a kéz „egyszerű” gyakorlatait és mindegyiket társítsuk egymás után a lábgyakorlatokkal.

• Ritmusos mozgás kialakítása

A következő gyakorlatokkal kialakítjuk a keresztezett oldali ritmusos mozgást. A gyakorlatok csak akkor jók, ha ritmusossá és könnyeddé válnak. Ülő merőleges gyakorlattal pedig már a kéz-láb merőleges mozgását vezetjük be. Kéz vízszintes-láb függőleges síkban egyszerre mozog és fordítva.
• Térdelésben ellentétes nyújtás
• Járás ellentétes kézráütéssel
• Ugráló járás ellentétes kézráütéssel
• Sarokérintéssel járás
• Indián járás
• Ülő merőleges ellenmozgás

• Ritmusos merőleges ellenmozgás ugrással. Láb nehéz ugrással

Először ismét csak a láb „nehéz” ugrásait tanítjuk be: terpesz-zár, ugrás, haránt terpesz, terpesz-keresztugrás.
Terpeszből elől kereszt, vissza terpeszbe, hátul kereszt, vissza terpeszbe. Ha már jól megy, a „nehéz” ugrásokat egyenként összehozzuk a már begyakorolt „egyszerű” kézgyakorlatokkal. Először mindegyiket tapssal, majd „nem”-mel, „igen”-nel, és óvatosan a fenn-lenn és elől-hátul tapssal.

• Kéz nehéz gyakorlatok

Ezt követően tanítjuk meg a kéz nehéz gyakorlatait:
• Karlendítés test mellett
• Vízszintes kereszt
• Függőleges vállbokszolás
• Vízszintes vállbokszolás
• Malom

Ha a gyermek már biztos a kéz és láb gyakorlatokban, akkor összekapcsolhatjuk a „nehéz” kézgyakorlatokat a „könnyű” lábgyakorlatokkal. Először a tapsolással és a helyben szökdeléssel, majd megyünk sorba a körrajzolásra és a sarok-spiccre. Nehezek ezek a mozgások, trampolinon könnyebbek, ott sikerülhetnek először.

• „Nehéz” kéz és „nehéz” láb együtt

Végül összekapcsolhatjuk a „nehéz” kéz és láb gyakorlatokat, azzal a szabállyal, hogy mindig csak egymásra merőleges munkát végezhet a kéz és láb. Párosítsunk terpeszhez karlendítést, harántterpeszhez vízszintes vállbokszolást, malomhoz a terpesz bármelyik fajtáját, vagy keresztugráshoz a malom bármelyik fajtáját.
A mozgásokat nem elég kivitelezni, a szétesett, nehézkes, ütemtelen mozgás még rossz. A biztos, könnyed, harmonikus, ritmusos mozgás a cél, csak ezután tanítjuk az indián szökdelést, mely a tanulási nehézséggel küszködő gyermekeknek nagyon nehéz.

Rugalmasságot fejlesztő gyakorlatok

Rugalmasságot fejlesztő gyakorlatok

• Ugrálás trambulinon  A MOZGÁSFEJLŐDÉST BEINDÍTJA!
• Páros lábon szökdelés, jelre megállás
• Páros lábon szökdelés, jelre fordulás balra 90
• Páros lábon szökdelés, jelre fordulás balra 180
• Páros lábon szökdelés, jelre fordulás balra 360
• Páros lábon szökdelés, babzsák térd-boka közé
• Szökdelés egy lábon (domináns lábon)
• Szökdelés helyben egyik lábról a másikra, pl.: két szökdelés bal lábbal-egy szökdelés jobb lábbal, vagy egy szökdelés bal lábbal- két szökdelés jobb lábbal  kiváló ritmusfejlesztő
• Szökdelés helyben
 Terpesz-zár
 Terpesz-kereszt
 Harántterpesz
 Harántterpesz-zár
 Felugrás térdemeléssel
 Felugrás sarokemeléssel
 Légbokázó  terpeszállásból felugorva két boka összeütése és érkezés a kiinduló helyzetbe
 Szökdelés előre-hátra (p.: öt előre-öt hátra)
 Szökdelés előre-hátra babzsák átugrásával
 Szökdelés oldalra és vissza
 Szökdelés oldalra és vissza babzsák átugrásával
 Szökdelés láblendítéssel előre-hátra
 Szökdelések bordásfalba kapaszkodva
 Bordásfalba kapaszkodva felugrás

• Szökdelés haladva
 Irányváltással (hirtelen változó paranccsal)
 Cikk-cakkban
 Egyenes és hullámos kötél mentén
 Szlalomban
 Föl-le-átugrás
 Szökdelés tárgyak fölött egyenlő és változó távolsággal
 Indián szökdelés

• Szökdelések babzsákkal
 Páros lábon, zsák a térdek közé szorítva
 Páros lábon, zsák a bokák közé szorítva
 Az előző két feladat kötél mentén cikk-cakkban
 Szökdelés előre-hátra a babzsák átugrásával
 Szökdelés oldalra is vissza a babzsák átugrásával

• Szökdelések labdával
 Páros lábon  labda a fej fölé emelve
 Páros lábon  labda a tarkóra helyezve
 Páros lábon  labda a hátul a deréktájon megtartva
 Páros lábon  labda a térdek között
 Páros lábon  labda a boka között
 Páros lábon  a labdát 360-ban megkerülve

• Ugrókötelezés
• Lépésben hajtással
• Helyben futással, ugrálással, illetve szökdeléssel
• Járással
• Futással
• Ugrálások füles labdával cél eléréssel
• Ugrálások füles labdával kötél mentén
• Ugrálások füles labdával akadályok kikerülésével
• Ugrások színes korongba
• Ugrások színes korongba úgy, hogy a korong színének változása más-más ugrásszámot jelentsen. Pl.: lila - 2 szökdelés helyben, fehér - 1 szökdelés helyben
• Gördeszkázás
o Páros gyakorlat  egy gyerek ül a deszkán, a másik tolja
o Egyéni gyakorlat  hason fekvés, kézzel hajtás
o Ülés a deszkán, evezés WC pumpával
o A bordásfalba erősített kötél mentén, saját test húzása a falig
• Lépegetés színes lépegető dobozon
• Páros lábon szökdelés a zsámolyok megkerülésével
• Ugrókötelezés a zsámolyok megkerülésével
• Ugrálás füles labdával a zsámolyok megkerülésével
• Páros lábon szökdelés, egyenként minden zsámolyra fölugorva.

Egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok (vesztibuláris fejlesztés)

Egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok (vesztibuláris fejlesztés)

Minden gyakorlatot nyitott ill. csukott szemmel is el kell végeztetni


• Ugrálás trampolinon
• Kötéljárás
 egyenes kötélen előre – hátra tyúklépésben
 görbe kötélen előre – hátra tyúklépésben
 végtagegyensúly kombinációval az előző kettő: pohár, pingponglabda a tálcán
 fejegyensúllyal: babzsákkal, párnával
• Egyensúlyozás padon
 Tornapadon előre, hátra járás, mászás, csúszás - természetesen ezt is végeztetjük csukott szemmel is, társa vagy pedagógusa segíti.
 Akadályokkal lehet variálni – karikát, kötelet tartanak egymásnak különböző magasságban.
 A padot megfordítva is elvégeztetjük ezeket a feladatokat.
• Gólyaállások
 kisgólya
 kölyökgólya
 nagygólya ( Mindhárom esetben számolunk, hogy meddig bírják )
• Fecskeállások
 kisfecske
 kölyökfecske
 nagyfecske
• Hintázások  mindenféle ringatás
• Lépcsőjárás vakon  föl – le
• Lassú forgások
 állva
 egy pontra fixálva
 lépéses forgás ( előre lép, miközben forog )
• Felülés, leülés fülfogással
• Fél lábon állva
 cipő, zokni levétel, felvétel
 golyóberakás dobozba lábujjakkal
• Gördeszkázás
 a gyerek ráfekszik, mi ringatjuk ( lassan )
 kapaszkodva fölül, mi ringatjuk ( lassan )
 gördeszkán fekve forgás
 térdelve forgás
 ülve forgás
 állva egy lábbal hajtás
• Fejkörzések ( labirintingerlés )
 előre, hátra
 körbe
 átlósan
 görgetések
• Végtagegyensúly kézen és lábon
• Tónusszabályozás
 helyben ingázás
 szoborjáték
 ülve forgás
 gerincvasalás
 folyamatos szökdelésből leguggolás
 szökdelésből fordulat
 térdelésből fölugrás tele talpra
 harangnyelv  merev testtel előre-hátra dől
 harangnyelv  merev testtel oldalra dől
 búgó csiga  merev, teljes testtel körzés
 lépőköves játék ( csúszásbiztos kimagasló tárgyak )
 deszkajáték
 létrán-járás
 dobozon-járás
 járás-lépés gyakorlatok ( egy lábon, a másik láb előre, hátra, oldalra, spicc)
További játékos feladatok:

• Vízszállítás
 Félig telt tejes pohárban visznek vizet a gyerekek akadályokon keresztül – székeken, padon kell átmászni, kötélből, karikából lehet alagutat csinálni, amin át kell bújni, stb.
• Medicinlabdán egyensúlyozás
 Először nagyobb, majd kisebb labdán álljanak mezítláb. Páronként összekapaszkodhatnak.
• Lebegőülés
 Lebegőülésben átemelik a lábukat egy bot felett. Utána két kézzel megfogják a botot, és ebben a helyzetben óvatosan dülöngélnek ( csónakázás ), vigyázva, nehogy felboruljanak.
• Léggömb
 Egyensúlyozhatnak vele a gyerekek – ujjon, vállon, fejen, orron, térden, lábon, stb.
• Lábonhordás
 Egyik gyerek mezítláb rááll a másik lábaira, és így viszi. Csukott szemmel is találja ki, hogy a szoba melyik részébe került.
• Mocsár
 Elvarázsolt helyen kell átvergődni a gyerekeknek. Bal lábukkal csak piros, jobb lábukkal csak kék korongokra szabad lépniük, így kell átkelni egy ingoványon.

Foglalkozási ötletek fejlesztési területek szerint

Foglalkozási ötletek fejlesztési területek szerint


Figyelemfejlesztés

Vizuális figyelem:

Mi változott?
Keresd a párját! (pl. memóriakártyákkal)
Kakukktojás játékok
Melyik nem illik a sorba?
Keresd az egyformákat!
Pontok összekötése
Építs ugyanilyet (pl. pálcikából, kockából stb.)
Labirintus játék: térben papíron, mágnessel
Tréfás képek
Nagy képen kis részlet megtalálása
Képek átmásolása
Felvillantott képek, információk megfigyelése (látótér növelése)
Lényeges információ kiemelése szövegből, képekből
Figyelemmegosztás fejlesztése több egyidejű információ megadásával
Betűtáblában megadott betűk, szavak keresés

Auditív figyelem

Zörejek, hangok, beszéd hallgatása
Kiemelt inger érzékelése, jelzése: taps, koppantás stb megbeszélt jelre, szóra
Háttérzaj készítése számítógépen, kazettán pl. (témához illő effektek, zenei aláfestés,
ének, beszéd, állathangok, forgalom zaja stb.)
Érzékelés, észlelés, tájékozódás

Vizuális érzékelés, észlelés

Azonosság, különbözőség észlelése
Kösd össze/jelöld az ugyanolyat!
Színezd az egyformát egyforma színűre!
Alakállandóság (azonos formák különböző méretben, helyzetben)
Alak-háttér megkülönböztetése (mi bújt el?)
Szemfixációs gyakorlatok pl. elemlámpa fényének követése, mozgás, képek követése
Reprodukciós gyakorlatok térben, síkban
Rész-egész pl. kép, rajz kiegészítése, mozaik játékok, pazzle
Gestalt-látás (egységben látás) pl. formák, betűk, szavak, számok, képek kiegészítése
egésszé
Alakkonstancia, alak- és formaállandóság: betűk, számok, ábrák felismerés elforgatva,
egymásra rajzolva, változó helyzetekben
Vizuális ritmus követése, utánzása, folytatása
Változás megfigyelése: hiányok pótlása minta alapján

Auditív észlelés

Légzésgyakorlat hangutánzással egybekötve
Hangutánzás (állatok, járművek, zörejek)
Magánhangzók képzése hallás alapján
Ritmus visszatapsolása, kopogása
Suttogó gyakorlatok
Hangfelismerés, hangdifferenciálás (zöngés-zöngétlen, zörej, hangszerek, hangok,
hangos-halk, magas-mély, gyors-lassú, rövid-hosszú)
Akusztikus és diszkriminációs gyakorlatok, játékok pl. szó kiegészítése egésszé,
hang, szó, szótag kihallása felolvasott, meghallgatott szövegből
Akusztikus inger irányának észlelése
Szekvenciák követése pl. hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után,
hallási sorrend elismétlése, ismétlőgyakorlatok játékosan
Számfogalom kialakítása, fejlesztése auditív megerősítéssel pl. kopogás, taps, egyéb
hangingerek leszámolása

Taktilis észlelés

Hideg-meleg érzékeltetése
Különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján
Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe?
Recés anyagból kivágott formák felismerése csukott szemmel

Térészlelés, téri tájékozódás

Testséma kialakítása: fő és résztestrészek, funkciójuk, saját test elhelyezése térben,
tájékozódás a saját testen
Oldaliság kialakítása: egyik majd másik oldal, az oldalak változtatása, oldaliság
gyakorlása változó helyzetekben pl. körben
Tájékozódás térben: viszonyfogalmak pl. tedd a kockát a szék alá stb., test mozgatása
megadott irányba, hármas tagozódás észrevétetése padon, szekrényben stb
Labirintus játék

Síkbeli tájékozódás
Vízszintes irányban: szőnyeges, homokban, asztalon, padon, füzetben, vonalközben
Függőleges irányban: u.a.

Időérzékelés, tájékozódás időben

Eseménysor összeállítása (képek, mondatcsíkok)
Hét napjai, eseményei
Évszakok, napszakok eseményei
Tájékozódás egy napon belül: napszakok, napi események, időtartam
Naptár használata
Dátumok, események időrendje, időtartama
Egyéni ünnepek, dátumok időrendje
Az eltelt idő érzékeltetése
Keresztcsatornák működtetése, összhang fejlesztése
Hang-állatképek, hívókép egyeztetése
Látott, betű, szó egyeztetése a hanggal
Hallott, tapintott tárgy egyeztetése képpel
Képek, események, jelek összekapcsolása
Mérleg-játék: az egyik serpenyőben van egy szám, tegyünk a másikba annyi számot,
hogy a két oldal egyenlő legyen

Mozgás

Nagymozgások

Szabadmozgásos játékok: csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrálás, lépcsőn járás stb.
Mozgásutánzó játékok álló helyzetben, mozgó helyzetben pl. állatok mozgásának
utánzása, szoborjáték
Szabályokhoz kötött mozgásos játékok (alapmozgások)
Az egyensúlyozást fejlesztő játékok, gyakorlatok pl. padon, kötélen, útvonalon,
guggolás, féllábon állás, ugrálás, szökdellés
Koordinált mozgások fejlesztése pl. ellentétes végtagmozgás, hintázás, lépcsőn járás
váltott lábbal, akadályfutás, ugrókötelezés, hullahopp karika használata
Mozgássorok kitalálása, ütemezése
Irányváltások, tempóváltások a mozgásban

Finommozgás

Önkiszolgálás
Kézzel végzett mozgások
Szabadon végezhető mozgások: pl. szappan forgatása, masni kötése,
Gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás
Színezés különböző nyomatékkal
Formák, betűk, rajzok átírása
Pontok összekötése
Festés ujjal, szivaccsal, ecsettel,
Labirintus játék
Kéztorna, ujj-játékok, zongorázás, gépelés, ujjbábozás
Tépés, csipegetés,
Ollóhasználat, nyírás
Fűzés
Játék pálcikákkal, magokkal: forma, sor kirakása, folytatása, változtatása,
ragasztása,
Marokkó
Puzzle
Gyöngyfűzés
Célbadobó játékok
Összerakó, építő- szerelőjátékok, makett készítése dobozokból
Grafikus formák másolása szabadon, vonalközbe, négyzethálóba
Lábbal végzett mozgások:
babzsák, ceruza, tárgyak felvétele lábbal, tapsolás, rajzolás lábbal

Szem-láb koordináció

Karikába lépés, ugrás, átlépés
Testrészek megérintése, megnevezése, mozgássor leutánzása
Előzőek csukott szemmel
Előzőek tükör előtt
Hiányzó testrészek pótlása rajzon
Testrészek és funkciójuk

Artikulációs gyakorlatok

beszédszervek ügyesítése játékosan,
ajak- ésnyelvgyakorlatok pl. gyertyaláng táncoltatása, hangutánzó gyakorlatok, csoki
lenyalása az ajak körül, fütty, cuppantás stb.

Gondolkodás

Analízis, szintézis

Puzzle játék
Keresd a kisképet a nagyképen
Mi hiányzik a képről?
Melyek az egyformák? (tréfás rajzok, tárgyak)
Betűhiány szavakban, mondatban
Betűpótlás: rövid-hosszú, zöngés-zöngétlen, j-ly stb.
Fölösleges betű keresése szavakban
Betűtáblában értelmes szavak keresése
Szóalkotó játék: betűkockával 6-8 betű kiválasztás, értelmes szó alkotása
Szótagkereső: összekevert szótagokból szókirakás. Nehezítés: fölösleges szótagok

Csoportosítás, osztályozás, rendszerezés

Keresd a párját! (összetartozó tárgyak, állatok és kicsinyeik )
Csoportosítás adott szempontok szerint (szín, forma, méret, azonosság, különbözőség)
Csoportosítás, halmazalkotás tárgyakkal, színezéssel, főfogalom keresése
Apró tárgyak válogatása, rendrakás, főfogalom alá sorolás
Föld, víz levegő játék
Szókapcsolatok gyűjtése

Általánosítás

Gyűjtőfogalmak szerinti rendezés
Gyűjtőfogalomhoz alárendelt fogalom keresése: dobókockára gyűjtőfogalmat jelentő
képek ragasztása, gurítás, fogalomkeresé
Analógiák létrehozása

Összehasonlítás

Mi a különbség? Mi az egyforma?
Ellentétpárok
Szabályfelismerési játékok: kakukktojás, barcohba
Dominó: kép, szám, betű, kép-szó, római számok, szorzó stb.

Lényegkiemelés

Rövid mesék, olvasmány, dal tartalma
Kép, tárgy és tulajdonságok párosítása
Képsorok mondanivalójának verbális megfogalmazása

Ok-okozati összefüggés

Eseménysor összeállítása: képsor, mondatok
Megkezdett mondat folytatása, befejezése
Képhez tartozó igaz állítások megkeresése, gyűjtése, válogatása

Aritmetikai gondolkodás

Ugyanannyi, több, kevesebb fogalmának érzékeltetése változó helyzetekben
Mennyiégek, képek, számok, kockák stb. sorbarendezése,
Variációs lehetőségek a soralkotásban
Számkép-mennyiség-számnév egyeztetése
Számlálás növekvő-csökkenő sorokban
Viszonyfogalmak, összehasonlítások, mérések: nagyobb, több, rövidebb stb.
Több érzékszerv bevonásával mennyiségek számlálása, egyeztetése pl. lépegetés,
ugrálás, koppantás, mozgás stb.

Emlékezet

Vizuális emlékezet

Memória játékok
Mi változott?
Rontó játék
Auditív emlékezet
Tárgyak, nevek, sorozatok visszamondása
Mondókák, énekek
Szóvonat
Mondatbővítő játék
Szókereső

Komplex emlékezet
Ismert tárgyak, állatképek, fényképek bemutatása után a kapcsolódó hang felismerése
Asszociációs játék: Erről jut eszembe…

Kommunikáció

Beszédkészség

Utánzás: állathangok, beszédhangok,
Mondókák, énekek, versek tanulása
Képek megnevezése, értelmezése
Párkereső,
Rokonértelmű szavak gyűjtése
Események, mese eljátszása,
Szerepcsere
Meselánc
Barcohba
Asszociációs játék: erről jut eszembe
Szógyűjtés, szókincsbővítés adott témakörökben
Szószerkezetek kiegészítése, toldalékok pótlása
Párbeszédes szituációk
Szavakból mondatalkotás
Hibakeresés szóban, mondatban
Helyzetgyakorlatok, játékok
Fehér, fekete, igen, nem játék (a letiltott szavakat lehet változtatni)

Nonverbális kommunikáció
Érzelmek kifejezése, eljátszása, leolvasása
Általános tájékozottság

Mondatkiegészítés
Önismereti játékok
Mondatfűzés: megadott szavak mondatba foglalása. A mondatok tartalmilag
kapcsolódjanak egymáshoz (tréfás is lehet)
Igaz-hamis: állítások gyűjtése, készítése, eldöntése
Szókitaláló: 3-4 kulcsszó alapján nevek, fogalmak kitalálása


Összeállította, bővítette: Juhászné Gáspár Dorottya
gyógypedagógus

Köszönet érte